Budapest, 2010. szeptember 20., hétfő (MTI) - A szabályozási környezet megfelelő értelmezése és alkalmazása gyakran jelentősen befolyásolja a fejlesztési adókedvezmény mértékét, és érintheti az adókedvezményre való jogosultságot is - hívja fel a figyelmet a Deloitte, amely a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele során felmerülő legjellemzőbb buktatókat gyűjtötte össze.

Az adókedvezmény feltételeit nem teljesítő, de a kedvezményt adóbevallásában mégis érvényesítő adózó által igénybe vett adókedvezmény főszabályként olyan jogosulatlan támogatásnak minősül, amit vissza kell fizetni. A szabály alól kivételt jelent, ha a feltételek teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg, amelyeket mindig egyedileg kell elbírálni. Fontos azonban, hogy a gazdasági válságra való hivatkozás jellemzően nem tekinthető elháríthatatlan külső oknak - ismertette a közleményben Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. igazgatója.

A gazdasági válság hatására ugyanakkor bekerült a szabályozásba egy könnyítés, amely lehetővé teszi, hogy az adókedvezmény igénybe vételének feltételeként teljesítendő kötelezettségek (létszám- és bérköltség-növelési kötelezettség) esetében a vállalkozás bázisadatként egy hosszabb időszak átlagos adatait vehesse figyelembe. Ezáltal lehetővé válik, hogy a válság hatására esetleg hullámzó gazdálkodási- és létszámadatok ne eredményezzék az adókedvezményre való jogosultság elvesztését. A könnyítés alkalmazásának azonban feltétele, hogy az adózó előre jelezze ezt a szándékát az adóhatóságnak.

Sok termelő vállalkozás nincs tisztában azzal a szabállyal, hogy a környezetet terhelő kibocsátási mutatók jogszabályban, vagy hatósági határozatban előírt határértékének túllépése az adókedvezményre való jogosultság elvesztését okozhatja, ami egyúttal az addig igénybe vett adókedvezmény visszafizetésének kötelezettségét is jelenti - sorolja a buktatókat a Deloitte.

A tanácsadó cég felhívja a figyelmet arra is, hogy a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó igényüket 2007. január 1. előtt bejelentő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy az adókedvezmény igénybevételének éveiben a jelenleg hatályos jogszabályban előírt választható kötelezettségek helyett utólag egy másik, a bejelentéskor még hatályos szabályok szerint választható kötelezettség teljesítését válasszák. Ebben az esetben a cégeknek azt kell biztosítaniuk, hogy a beszállítóik között meghatározott arányban kis- és középvállalatok is vannak.

Sok vállalkozás nem tudja, hogy a fejlesztési adókedvezménnyel érintett beruházás befejezésének időbeli csúszása nem jelenti feltétlenül az adókedvezmény igénybe vételére való jogosultság elvesztését. A késedelem meghatározott esetekben nem befolyásolja az adókedvezmény érvényesítésének jogát, arra azonban mindenképpen figyelemmel kell lenni, hogy a kedvezmény legkésőbb a bejelentés vagy kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben vehető igénybe - ismerteti a közlemény.

Az adókedvezményt kérelmező (vagy bejelentő) vállalkozásokat az adókedvezménnyel érintett beruházás elszámolható költségeit, illetve az érvényesített adókedvezmény összegét illetően folyamatos nyilvántartási kötelezettség terheli. Az adóhatóságnak ezeket a vállalkozásokat az adókedvezmény érvényesítésének évei alatt (legkésőbb az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig) legalább egyszer ellenőriznie kell, de a Deloitte tapasztalatai szerint az érintett cégek több ellenőrzésre is számíthatnak ez idő alatt.

Márkus Csaba az adókedvezményt kérelmező (vagy bejelentő) és ugyanazon beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást is elnyerő vállalkozások figyelmét arra hívta fel, hogy az elszámolható költségek összetétele a két állami támogatástípus esetében - az eltérő jogi szabályozás miatt - gyakran különbözik. Ez az eltérés pedig rendszerint megnehezíti a vállalkozások számára az összesen igénybe vehető támogatás összegének - és így leginkább az adókedvezmény összegének - a kiszámítását.

Az ugyanazon beruházáshoz adókedvezményt és vissza nem térítendő támogatást is elnyerő vállalkozások számára adott gyakorlati tanács: a kétféle állami támogatás esetében eltérő módon kell kiszámítani a támogatástartalmat, ami az érvényesíthető adókedvezmény végső összegét nagyban befolyásolhatja. Ennek a szempontnak a figyelembe vétele nagymértékű - utólagos - adminisztrációtól, sőt, bizonyos esetekben a jogosulatlanul érvényesített adókedvezmény visszafizetésétől is megkímélheti a vállalkozásokat.

Az adókedvezmény igénybe vétele során előforduló gyakorlati kérdések közül az egyik legfontosabb az adóévben igénybe venni tervezett adókedvezmény jelenértékének kiszámítása. Mivel ez évről-évre visszatérő kötelezettség, ezért fontos tudni, hogy a diszkontálás során alkalmazandó referencia ráta gyakran, akár éven belül is változik. A pontatlan számítás azt is eredményezheti, hogy a társaság így kevesebb adókedvezményt vesz igénybe, mint amennyire valójában jogosult lenne.

Az adminisztrációs kötelezettségekhez kapcsolódó szabály, hogy amennyiben az adózó az üzembe helyezett, és az elszámolható költség összegének kiszámítása során figyelembe vett tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül (pótlás nélkül) kivezeti, vagy (pótlás nélkül) nem üzemelteti, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a törvényben meghatározott elszámolható kötelezettség minimumát így is elérje, és a beruházást kis- és középvállalatok esetén az üzembe helyezéstől számított 3, nagyvállalatok esetén 5 évig fenntartsa.



Oszd meg a(z) A fejlesztési adókedvezmény igénybevételekor jelentkező buktatók című cikket a Facebook-on, kattints >>>