Azért nehéz növelni a foglalkoztatottságot és csökkenteni a munkanélküliséget, mert sok vállalatnál kihasználatlan a munkaerő egy része, így ha javul is a konjunktúra, először nem a munkaerő felvétele, hanem a belső hatékonyság és termelékenység javítása kerül előtérbe - mondta a Központi Statisztikai Hivatal elnöke.

Belyó Pál, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerint a válság akkor tekinthető lefutottnak, ha a munkanélküliség növekedése megáll és a foglalkoztatottság elkezd emelkedni.

A KSH legfrissebb adatai szerint a munkanélküliségi ráta 2010 első negyedévében 16 éves csúcsra emelkedett és 11,8 százalék volt. A 15-64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 54,5 százalék, amely az előző év azonos időszakához képest 0,6 százalékpontos csökkenést jelent.

Lakatos Judit, a KSH életszínvonal és munkaügystatisztikai főosztályának vezetője elmondta: az üres álláshelyek számának alakulása kiváló konjunktúra mutató, amely jól jelzi a munkaerő iránti kereslet változását. Az Európai Unió az utóbbi 2-3 évben kezdte meg egységes elvek szerint az üres álláshelyek számának gyűjtését.

A KSH adatai szerint Magyarországon 2008 első negyedéve óta folyamatosan csökken az üres álláshelyek száma. 2009 végén ezek aránya 0,9 százalék volt, ami több mint 23.000 olyan álláshelyet jelentett, amelyek betöltésére aktív lépéseket tettek a munkáltatók - mondta a főosztályvezető.

A munkanélküliségi ráta folyamatos növekedése kevésbé kedvezőtlen mint a foglalkoztatottság alacsony szintje - mondta Lakatos Judit. Az Európai Unióban csak Máltán alacsonyabb a foglalkoztatási ráta. Magyarországon kiugróan alacsony a foglalkoztatottság a fiatalok, az 50 év felettiek és az alacsony iskolai végzettségűek körében.

Az alacsony foglalkoztatási szint mellett a magyar munkaerőpiac sajátossága a korábban közepes, ma a közepesnél magasabb munkanélküliségi ráta, valamint a munkanélküliség gyors emelkedése igen rövid idő alatt. A változás üteme Magyarország esetében volt az egyik leggyorsabb az unión belül.

Lakatos Judit szerint a munkaerő-piaci válság lesz a leginkább elhúzódó, és az állástalanokat állami intézkedésekkel nem is lehet felszívni addig, amíg nincs gazdasági fellendülés.

Hangsúlyozta: a foglalkoztatottság növelésére kell koncentrálni, és sok függ attól,hogy az egyén és társadalom hogyan reagál a munkaerő-piaci válságra.



Oszd meg a(z) A hatékonyság gátja: kihasználatlan munkaerő című cikket a Facebook-on, kattints >>>