Az új alaptörvény elfogadása állt az Országgyűlés tavaszi-nyári ülésszakának középpontjában; a hozzá kapcsolódó mintegy harminc sarkalatos jogszabály közül eddig ötöt alkotott meg a Ház. Más fontos ügyekben is döntöttek a képviselők: megteremtették a lehetőséget a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére, jövő év január elsejétől lényegében minden zárt helyen megtiltották a dohányzást, és hozzájárultak az orosz tulajdonú Mol-részvények visszavásárlásához.

Az Országgyűlés tavasszal - az ellenzéki képviselők távollétében - több mint egy hónapig csak az alkotmányozással foglalkozott, majd április 18-án elfogadta a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényt, amely számos ponton változtatott a rendszerváltáskor kialakított jogi és politikai intézményrendszeren, a részletszabályokat pedig sarkalatos törvényekre bízta. A kétharmados jogszabályokból a hétfőig tartó ülésszak alatt ötöt alkotott meg a parlament: elsőként az Állami Számvevőszékről szólót fogadták el a képviselők, majd a honvédelmi, a köztársasági elnök jogállását szabályozó, az adatvédelmi és az egyházi törvényt.

A Ház azonban a hatályos alkotmányt is megváltoztatta úgy, hogy csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető legyen a korhatár előtti nyugellátás.

Családok tízezreit érintette az a döntés is, amellyel a Ház lehetőséget adott a lakáscélú devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére, és a kilakoltatási moratórium helyett bevezette a kényszerértékesítési kvótát annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra.

Megszüntette a parlament a passzív táppénzt, és újból változtatott a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó szabályain, miután az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette annak 2005-ig visszamenő hatályú kivetését. Így az adó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja.

Az egészségvédelemre hivatkozva döntött a Ház arról, hogy jövő év januárjától lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás, munkahelyen, éttermekben és kocsmákban csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani. Szintén az egészségvédelem állt a népegészségügyi termékadó, ismertebb nevén a chipsadó bevezetése mögött is, amelyet a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítők, az energiaitalok, az előrecsomagolt sütemények, a sós snackek, valamint az ételízesítők egy része után kell majd szeptembertől megfizetni.

Változnak a munkaügyi szabályok is: módosul a heti munkaidő, a próbaidő, valamint a szabadság kiadása. Véglegesítették, hogy a - fel nem használt munkaórák átcsoportosításával - a munkavállalók akár heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. Jövő évtől a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét a kormány rendeletben határozhatja meg. Azok a vállalatok, amelyek ezt nem hajtják végre, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, és nem kaphatnak támogatást a költségvetésből.

Egy alkotmánybírósági határozat miatt az Országgyűlés úgy döntött, ismét indokolni kell a kormánytisztviselők és a köztisztviselők felmentését, akik méltatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek.

Átalakult az országos érdekegyeztetés - az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett létrejött a konzultációs, javaslattevő és tanácsadó szereppel rendelkező Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács - és a közfoglalkoztatás rendszere is: az ellátottak az otthonuktól távoli közmunkát sem utasíthatják majd vissza, az álláskeresési járadék pedig legfeljebb három hónapig járhat az eddigi 270 nap helyett.

Február óta több ízben szigorították a képviselők a büntető törvénykönyvet (Btk.): januártól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a táppénzcsalás és a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélés, és ugyanennyi időre zárhatják be a futballhuligánokat. Az "egyenruhás bűnözés" elterjedésére hivatkozva a Ház a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésével egészítette ki a Btk.-t, emellett a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban.

Semmisnek nyilvánította ugyanakkor az Országgyűlés a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket; a döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.

Moratóriumot rendelt el a parlament 2012. január 1-jéig a bírósági vezetők kinevezésére, egyúttal az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötve az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát.

Módosította a Ház ezen kívül a költségvetést, végleg elvonva a stabilitási tartalék részeként korábban zárolt összegeket. Így 182,1 milliárd forinttal csökkent a költségvetési fejezetek ez évi előirányzata, ami azonban a hiány tervezett mértékét nem érinti.

Változtatni kellett a büdzsén azért is, mert a magyar állam visszavásárolta az orosz tulajdonban lévő 21,2 százalékos Mol-részvénycsomagot.

Az Országgyűlés a hatályos alkotmány említett módosításával már szeptembertől 15 tagúra növelte az Ab létszámát, és a testület tagjává választotta Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla jogász-politológus egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon nemzetközi magánjogászt.

Az Ab elnöke Paczolay Péter marad, miután a parlament újraválasztotta őt a tisztségre.