László Csaba elmondta: a KPMG tanulmánya szerint a kormányok a gazdasági válság miatti jövedelemveszteség pótlásának lehetőségét keresik, számos ország adórendszerének alapvető megújításán gondolkodik, illetve már a megvalósításán dolgozik. Jövőre jelentős változások várhatóak, sok ország jelent majd be 2010 utolsó hónapjaiban és 2011 elején hatályba lépő módosításokat.

    Az idén 2009-hez képest az átlagos globális társasági adó a felmérés szerint csekély mértékben, 24,03 százalékról 23,45 százalékra mérséklődött 2009 és 2010 között, az átlagos közvetettadó-kulcs ugyancsak kismértékben, 13,05 százalékról 13,02 százalékra csökkent, ám az átlag mögött jelentős szórás van.

    A KPMG felmérése szerint a közvetettadó-kulcsok várhatóan emelkednek, a társaságiadó-kulcsok pedig tovább csökkennek. A tanulmány szerint több mint 17 ország változtatta társasági és közvetett adókulcsait 2009 óta, illetve jelentette be az adókulcsok vagy adórendszer következő években tervezett változását. Az Egyesült Királyságban például a társaságiadó-kulcs négy év alatt 24 százalékra csökken, míg Új-Zélandon 28 százalékra mérséklődik a jelenlegi 30 százalékról.

    A KPMG szerint a közvetett adó a jövedelemveszteség visszanyerésének egyik népszerű módja, hiszen a beszedés terhét a hatóságról a társaságokra hárítja. "Nagyfokú globális eltolódást tapasztalunk a közvetett adók irányába, amely számottevő és növekvő kihívást jelentő terület lesz a társaságok számára" - mutatott rá László Csaba.

    A jelentés szerint a kialakult áfarendszerrel rendelkező országok - Egyesült Királyság, Spanyolország, Görögország, Finnország, Lengyelország, Románia, Új-Zéland, Portugália - már megerősítették az áfakulcs emelésére vonatkozó szándékukat. Még az Egyesült Államokban is konszenzus van kialakulóban arról, hogy legyen egy egységes nemzeti adórendszer, bár ennek megvalósulása akár öt évbe is beletelhet László Csaba szerint. Az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamaira is egyre nagyobb nyomás nehezedik annak érdekében, hogy komolyan fontolóra vegyék a forgalmi adó bevezetését - tette hozzá.

    Úgy vélekedett, a jövőben egyre inkább előtérbe kerülnek majd az egyéb adók, mint például a bányajáradék, a zöld adók vagy az ingatlanadó. "A könnyen mozdítható szolgáltatásokkal és iparágakkal ugyanakkor úgy bánnak majd, mint a hímes tojással" - mondta a szakértő. László Csaba szerint a transzferárak terén agresszívebb megközelítés várható, a kettős adóztatás körüli bújócskák megakadályozására.

    Magyarországon a KPMG szerint már most magas az áfakulcs, a további emelésnek nincs tere. A személyi jövedelemadó kulcs várható mérséklése a tanácsadó cég szerint üdvözlendő. A társaságiadó-kulcs 19-ről 10 százalékra mérséklését László Csaba jelentős lépésnek nevezte, a magyar társasági adó 2013-ban a legalacsonyabbak között lesz Európában - mondta. A bérjárulékok magas szintje és az árbevétel alapú helyi iparűzési adó ugyanakkor a KPMG szerint korlátozza a nemzeti versenyképességet.

    A társasági adó csökkentésének és a különadók bevezetésének együttes hatását László Csaba szerint még nem lehet megítélni. Úgy véli, a nagy multiknál még jobban megnő az adótervezés jelentősége, az adókörnyezet befolyásolni fogja az új befektetéseket, illetve kivonulásokat.

    A válságadók az adószakértő szerint közgazdasági értelemben forgalmi adónak tekinthetőek, László Csaba azonban nem számít arra, hogy az unió részéről ezen az alapon bármilyen kifogás érhetné a különadókat. Nem tartja valószínűnek azt sem, hogy jogi alapon bárki sikerrel vegye fel a harcot ezen adók ellen. A telekommunikációs szektorra kivetett különadó esetében még nem lehet megbecsülni, hogy az EU-nak gazdasági, versenypolitikai szempontból van-e észrevétele - tette hozzá.

    Az adójogszabályok alkotmányossági kontrolljának megszűnése László Csaba szerint később, az újabb adóintézkedéseknél lehet majd érdekes, amikor erre a kontrollra, mint "végső menedékre" senki nem számíthat.

    Az adószakértő nem számít a nagyobb árbevételű társaságok feldarabolására abból a célból, hogy már 2013 előtt élvezhessék az alacsonyabb társasági adókulcsot. Elmondta, a magyar társasági struktúra meglehetősen széttagolt már most is kockázat-megosztásos, illetve tevékenységalapon, így át lehet csoportosítani a profitot a meglévő struktúrában is, ha valaki akarja.

    László Csaba kiemelte: a munkáltatói tb-plafon bevezetése a 10 százalékos társaságiadó-kulccsal és a külön adózó jövedelmek 16 százalékos adókulcsával együtt visszaszoríthatja a részvényopciós ösztönzési rendszereket, a tulajdonosok ugyanis úgy gondolhatják, fölösleges bonyolult, kockázatos dolgokba belemenni ilyen egyszerű szabályok mellett.

    Az adócsökkentés rövid távon nem csökkenti az összes munkaerő-költséget László Csaba szerint. A következő években ugyanakkor fékezheti a munkabér-emelkedést, a magasabb jövedelmi sávokban a reál munkaerőköltség csökkenését eredményezheti. Az egykulcsos adónak pr hatása is lehet, miután a befektetők szeretik az átláthatóságot.

    Arra a kérdésre, hogy az adóváltozások nyomán tapasztalható-e a befektetők érdeklődésének növekedése, László Csaba azt válaszolta: legalább fél-egy év, amíg egy ilyen intézkedéscsomag hatását látni lehet.