Nyolcórás időkeretben folytat ma általános vitát a parlament az új munka törvénykönyvéről.

A nemzetgazdasági minisztérium által júliusban elkészített, de csak október végén benyújtott törvénytervezet számos ponton változott időközben. Megmarad a védett kor intézménye és változatlanul 20 nap lesz az alapszabadság, ugyanakkor az eddigi 200 helyett évi 250 óra túlmunkát lehet kikötni a munkaszerződésekben (amit kollektív szerződés 300 órára emelhet), s azt esetenként bérpótlék helyett szabadidővel is megválthatják a munkáltatók, a délutáni műszakpótlék pedig megszűnik.

A negyvenpercesre tervezett miniszteri expozé és a bizottsági álláspontok ismertetése után a kormánypárti és az ellenzéki frakciók is négy-négy órában fejthetik ki véleményüket.

Ezután a szakképzési hozzájárulás új szabályairól tárgyal a parlament. A kormány javaslata szerint a hozzájárulás bruttó összege továbbra is az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka lesz, és a fizetésre kötelezettek köre sem változik jelentősen.

Utolsó napirendi pontként a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló kormányjavaslat általános vitáját folytatják le a képviselők. Ennek értelmében az új kárenyhítési rendszer kétpilléres lenne, és abban a mostanitól eltérően nemcsak az állam és a gazdálkodók viselnék az időjárási okok miatt keletkező károk terheit, hanem megoszthatnák azt a felvásárlókkal, a haszonbérbe adókkal és a biztosító társaságokkal is.