Az APEH már október 1. óta háromszintes rendszerben működik; a vámigazgatásban januártól jelentősen változnak a hatáskörök és illetékességek. Burillák Attila, az APEH szóvivője elmondta: az új szervezet költségvetése 3,5 milliárd forinttal haladja meg az elődszervezetek idei együttes büdzséjét, de ez a hatékonyság emelkedésében megtérül majd. Sipos Jenő, a VPOP szóvivője emlékeztetett: a vámhatóság az elmúlt időszakban több száz millió és milliárdos nagyságrendű adócsalást derített fel; az, hogy egy szervezetben működnek majd, felgyorsíthatja a nyomozást, és a kármegtérülés is nagyobb lehet.

    Az integráció a végrehajtás terén a legelőrehaladottabb; az adó- és vámos ügyfélszolgálatok két-három éven belül válnak teljesen integrálttá - ismertette Varga Árpád, az APEH elnökhelyettese.

    Sipos Jenő a vámterületet illető változásokról elmondta: a központi szervek közül a mai VPOP Vámigazgatósága és Jövedéki Igazgatósága főosztályainak feladatait a Központi Hivatal illetékes főosztályai veszik át.

    A közép- és alsó fokú szervek között lesznek vám-, adóztatási- és bűnügyi feladatokat ellátó szervek. A NAV középfokú szervei a regionális vám- és pénzügyőr főigazgatóságok, amelyek átveszik a korábbi regionális parancsnokságok csaknem valamennyi feladatát.

    A Központi Repülőtéri Parancsnokság feladatait a Repülőtéri Főigazgatóság veszi át. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete feladatai a NAV Szakértői Intézethez kerülnek, amelynek jogkörei kibővülnek az igazságügyi szakértői intézeti tevékenységgel.

    Az alsó fokú szervek megyei igazgatóságokként folytatják tovább munkájukat, fő szabályként egy megyében egy-egy alsó fokú szerv működik majd.

    A határvámhivatalok határkirendeltségekként élnek tovább a megyei igazgatóságok alárendeltségében. A regionális ellenőrzési központok megszűnnek, tevékenységük alsó fokú szintre, a megyei igazgatóságokhoz kerül.

    A jövedéki szakterületet illetően az első fokú hatósági jogkörök gyakorlásának rendszere alakul át alapvetően a NAV létrejöttével. Január 1-től megszűnnek a regionális ellenőrzési központok, illetve a korábban Budapesten működő speciálisan csak jövedékes feladatokat ellátó vám- és pénzügyőri hivatalok, így a Pesti Jövedéki Adójegy és Zárjegy Hivatal és a 18. számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal. Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság nem lát el jövedéki feladatokat, míg a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság kizárólag jövedéki ellenőrzéssel és hatósági felügyelettel foglalkozik majd.

    Budapesten, illetve Pest megyében négy fővárosi, illetve megyei igazgatóság alakul, illetékességi területük az állami adóhatóság fővárosi és Pest megyei szerveinek illetékességi területéhez igazodik.

    A regionális parancsnokság utódaként megalakuló főigazgatóság alárendeltségében egy új vámszerv, a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (KAVIG) jön létre, ez gyakorolja majd a regionális kiemelt adózók tekintetében a első fokú jövedéki hatósági jogköröket, a jövedéki ellenőrzés és a hatósági felügyelet kivételével.

    A KAVIG 2011. január 1-től átveszi a 17. számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal országos hatáskörrel ellátott engedélyezési feladatait. A KAVIG vámeljárásokat nem végez (a villamos energia, a biztonsági papír, a nemesfém és drágakő, valamint a Budapesten és Pest megyében működő diplomáciai testületek kivételével).