A pénzügyi békéltető testület eljárási költségét a vesztes fél fizeti, a határozat pedig akkor támadható meg bíróságon, ha a testület ajánlása jogsértő, ilyenkor a testület lesz az alperes.

    Az új törvény átveszi a hatályos PSZÁF törvény legtöbb szabályát, és kiegészíti azokat. A felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. A két alelnököt az elnök javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, szintén 6 évre. A pénzügyi békéltető testület elnökét pedig a felügyeleti elnök nevezi ki, ugyan csak 6 évre.

    Az említett vezetők felmentési ideje 6 hónap, ezen idő alatt nem dolgozhatnak, és a havi jövedelmük arányos része jár nekik havonta. A felmentési idő lejártával pedig fél éves jövedelemre jogosultak, végkielégítésként. A megbízatásuk lejártát követő fél éven belül nem dolgozhatnak olyan vállalkozásnál, amelynek jogát, vagy jogos érdekét a felügyelet döntése a megbízatás megszűnését megelőző 3 évben érintette.

    A javaslat szabályozza a Pénzügyi Stabilitási Tanács működését is. A tanács tagjai: a PSZÁF elnöke, az MNB elnöke, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter. A konzultációs testület a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása érdekében információkat oszt meg, a pénzügyi rendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati valamint egyéb elvi kérdésekben tanácskozik, és szükség esetén állást foglal. A pénzügyi rendszer egészének stabilitását érintő bármely állásfoglalásuknak egyhangúan kell megszületnie.

    Felügyeleti biztosnak a PSZÁF keretében, a pénzügyi szféra cégeinek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki. A javaslat részletesen leírja, hogy a nonprofit társaság milyen személyi feltételekkel rendelkező alkalmazottját küldheti ki biztosként, akinek a fogyasztók érdekeinek a védelmében kell eljárnia.

    A fogyasztóvédelmi ellenőrzéssel foglalkozó rész egyebek közt a bírság összegét is meghatározza. Ez 15 ezer forinttól indul, és 2 milliárd forintig terjedhet.

    Külön fejezet tartalmazza a pénzügyi békéltető testület felépítését és működését. A pénzügyi szolgáltatási szerződések teljesítésével kapcsolatos - pénzügyi fogyasztói - jogvita elbírálására jogosult ez a szervezet. Az alternatív vitarendezési fórum tagjai a felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban állnak. Jogi egyetemi végzettséggel és szakvizsgával, vagy pedig közgazdász diplomával kell rendelkezniük, de a PSZÁF szervezeti és működési szabályzata egyéb feltételeket is meghatározhat.

    A pénzügyi szolgáltatók nyilatkozatot tehetnek, hogy alávetik magukat a békéltető testület határozatában foglaltaknak. Ha egy bank, biztosító, illetve más pénzügyi szolgáltató a reklámjaiban arra hivatkozik, hogy elfogadja a békéltető testület döntését, akkor alávetési nyilatkozat nélkül is el kell fogadnia annak a határozatát.

    A határozatát a testület - a felek neve nélkül - nyilvánosságra hozza. A testület határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy bírósághoz forduljon. A határozatokat a Fővárosi Bíróság bírálja el.

    A törvényjavaslat következő fejezete a közérdekű igényérvényesítéssel foglalkozik. A PSZÁF pert indíthat a pénzügyi szolgáltatók ellen a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítésére.

    Az egyes pénzügyi intézményeknek fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kell kijelölniük, akinek a nevét be kell jelenteni a felügyeletnek.

    Az új PSZÁF-törvény legtöbb szabálya a jövő év első napján lép hatályba. A pénzügyi békéltető testület szabályait viszont csak fél évvel későbbtől kell alkalmazni. Az az előírás, amely szerint a PSZÁF 5 évente köteles minden felügyelt intézménynél átfogó ellenőrzést tartani, 2011. április 30-tól lesz hatályos.