Gaskó István, a Liga elnöke vasárnap az MTI-nek kifejtette: nem ért egyet az egykulcsos adórendszerrel, mert ezzel a kormány törölte a személyi jövedelemadózás rendszeréből a szolidaritás elvét.

    A szakszervezeti vezető leszögezte: sajnálatosnak egyben jogellenesnek tartja, hogy nem volt egyeztetés az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a törvényjavaslat beterjesztése előtt.

    A Liga azt pozitívnak tartja, hogy általában csökken a személyi jövedelemadó terhelés, ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a 16 százalékos adókulcs bevezetése előbb-utóbb elérheti a minimálbéreseket is. Ez új adóterheket fog számukra jelenteni, és nem látni azt, hogy a minimálbér vagy a körül kereső munkavállalók hogyan kapják meg ennek a kompenzációját - hangsúlyozta a Liga elnöke.

    Részben ugyancsak a minimálbér megadóztatásával érzékeltették a tervezett változások szerintük negatív hatásait más szakszervezeti vezetők is.

    Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a 73.500 forintos minimálbér nettója jelenleg 60.236 forint, a változás azonban éves szinten 24.804 forint mínuszt jelentene a minimálbéreseknek. A bruttó havi 200.000 forintos átlagkeresetnél pedig éves szinten 41.280 forinttal kevesebb kerülne a munkavállalók zsebébe - fűzte hozzá. Az elnök úgy fogalmazott: az új személyi jövedelemadó rendszer azért igazságtalan, mert a progresszív adózást nélkülözi, miközben a különadóknál több kulcsot vezetnek be.

    Pataky Péter, a Magyar Szakszervetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint az egykulcsos adórendszer a magas jövedelműek javára csoportosít át, így a munkavállalók 80 százaléka rosszabbul jár, az adórendszer pedig igazságtalan és aránytalan lesz. Kifejtette: a tervezett új adórendszer a 300.000 forintos bruttó fizetéstől kezdődően jelentene javulást, miközben a statisztikák szerint nemzetgazdasági átlagban a havi bruttó fizetés 202.000 forint. Ugyancsak kedvezőtlennek értékelte az adójóváírás csökkentését.

    Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke más álláspontra helyezkedett: szerinte a személyi jövedelemadózás változtatása azt a célt szolgálja, hogy nőjön a vásárlőerő, a fogyasztás. A bérből és fizetésből élőknél ott hagyott adóforintok ugyanis a gazdaságba fognak áramolni, akár fogyasztás, akár beruházás formájában, és így a belső kereslet élénkítésén keresztül végső soron a gazdaságot fogják élénkíteni, ami közvetve a munkahelyek bővülését is eredményezheti - mondta.

    A munkaadói képviseletek a vállalkozások versenyképességét javító, átlátható, igazságosabb teherviselést jelentő adórendszernek tartják a parlamentnek beterjesztett adótörvény javaslatot.

    Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint a kormány egyszerűbb, ösztönzőbb, a versenyképességet javító adótörvény javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Jó megoldásnak nevezte az OKISZ vezetője, hogy egykulcsos 16 százalékos adó vonatkozik majd nemcsak a személyi jövedelemre, hanem az eddig többféle adókulccsal adózó külön jövedelmekre is.

    Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint a parlamentnek benyújtott adótörvény-javaslat illeszkedik a nemzeti összefogás kormányának programjához. A szövetség elnöke kiemelte: mivel a héten Országos Érdekegyeztető Tanács ülés is lesz, és most már konkrét számok állnak rendelkezésre, ez alapján könnyebb lesz tárgyalni.

    Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta: a VOSZ nem örül az ágazati különadóknak, de azokat a költségvetés stabilitása érdekében tudomásul veszi, miközben szükségesnek tartja a költségvetési kiadások csökkentését, a nagy elosztási rendszerek reformját.

    Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kisvállalkozásokért felelős alelnöke a beterjesztett javaslatról azt mondta: az élőmunkát terhelő költségek csökkentése, a jövedelmek helyben maradása a magyarországi vásárlóerő növekedésében fog megjelenni, ami a hazai mikro- kis- és középvállalkozásoknak keresletbővülést jelent.

    Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője vasárnap az MTI-nek azt mondta: a javaslatok nyomán az összes adóterhelés érdemben nem változik, csak átcsoportosításra kerül sor a lakosságtól és az adót fizető társaságoktól a bankadót és válságadót fizető ágazatok terhére, az adócsökkentés pedig nem olyan mértékű, hogy a gazdaságot fehéríthetné.

    Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint az adóváltozások egyértelműen az adócsökkentés irányába mutatnak, a különböző jövedelmi csoportokat különbözőképpen érintik, de hátrányosan - a tőzsdei árfolyamnyereség utáni adót kivéve - senkit.

    Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint a bejelentett magyarországi adóintézkedések növelik a lakossági adózók - főleg a tehetősebbek - jövedelmének elkölthető hányadát, de a devizaalapú adósságok törlesztési terhei miatt nem biztos, hogy a háztartások ezt a többletet növekedésserkentő fogyasztásra költik.