1. Személyi jövedelemadó

A) Személyi jövedelemadó előlege

a) A munkáltatónak az általa levont jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó 12-éig, a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó 12-éig kell bevallania és megfizetnie. A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is) az állami foglalkoztatási szerv, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj.

4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó, a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője, illetve a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig bevallás benyújtására kötelezettek az adó- és/ vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról, továbbá egyéb adatokról.

A munkáltatónak az év végi elszámoláskor az általa megállapított jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét a levonást követő hó 12-éig kell megfizetnie. Ha az elszámolásból adódóan az adóvisszatérítési kötelezettség az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont adó és adóelőleg együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti időponttól visszaigényelheti. Az év végi elszámolásnál az adókülönbözetet a munkáltató olyan időpontban igényelheti, hogy az adó-visszatérítés összege a legközelebbi bérfizetésnél rendelkezésre álljon.

b) A magánszemélynek (ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy ha az adóelőleg levonására a kifizető nem kötelezett), az egyéni vállalkozónak, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania.

c) Az átalányadózást választó adózónak az átalányadó-előleget szintén a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania.

B) Személyi jövedelemadó

a. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, a személyi jövedelemadóról az adóévet követő év május 20-áig kell bevallást benyújtania (kivéve, a munkáltatói adómegállapítást) és a jövedelemadót az adóévet követő év május 20-áig kell megfizetnie.

b. A vállalkozási tevékenységet folytató, vagy általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemélynek a személyi jövedelemadóról az adóévet követő év február 25-ig kell bevallást benyújtania és a jövedelemadót az adóévet követő év február 25-éig kell megfizetnie.

c. Az az adózó, aki nem kívánja adóját önadózással megállapítani, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény feltételeinek megfelel, az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, - a jogkövetkezmények szempontjából - adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján munkáltatói adómegállapítást kérhet. A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év május 20- áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év június 10- éig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, köteles tájékoztatni a magánszemélyt az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről. Ha a munkáltató vállalja a magánszemély adójának megállapítását, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig arról is nyilatkozik, ha nem kéri a munkáltatói adómegállapítást. Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette.

d. Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéből, és munkáltatói adómegállapítást sem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóévet követő év február 15. napjáig a 0953-Ny. jelű, erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az adóhatósághoz bejelenti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási lehetőséget választja. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adózó az egyszerűsített bevallás választásának bejelentésével egyidejűleg ? szintén a 0953-Ny. jelű nyomtatványon vagy elektronikus úton - nyilatkozatot tesz az egyszerűsített bevallás kitöltéséhez, különösen az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő adatokról, tényekről, körülményekről. Az adóhatóság az adózó nyilatkozata és a havi adó- és járulékbevallásra, valamint az adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót - ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot -, illetőleg a befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat április 30. napjáig postai vagy elektronikus úton közli az adózóval. Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, a bevallás adatait javíthatja. Az adózó az egyszerűsített bevallását - szükség esetén a javított adatokkal - május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére.

Az adózó a bevallásához zárt borítékban, ha elektronikus úton küldi meg, akkor elektronikus űrlapon csatolja a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló rendelkező nyilatkozatát.

Az adóhatóság az adózó javítása alapján ismét kiszámítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót - ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot -, illetőleg a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20. napjáig értesíti az adózót.

Az adózónak az adót, ha nem került sor az adóhatóság által közölt adatok javítására május 20. napjáig, az adatok javítása esetén az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetnie. Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől, vagy a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Az adóhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog. Ha az adózó az adóhatóság honlapján közzétett program segítségével javítja a bevallását és a javított bevallást elektronikus úton vagy aláírásával ellátva papíron visszaküldi az adóhatóság részére, a fentiektől eltérően az adóhatóság a javítás eredményéről nem küld értesítést, és az adózó az adó megfizetésére május 20-áig köteles.

Az egyszerűsített bevallás - amennyiben azt az adózó visszaküldte az adóhatóság részére - az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül. Az adózó a munkáltatói adómegállapítás, továbbá az egyszerűsített bevallás helyett választhatja, hogy adókötelezettségét önállóan teljesíti. Ha az adózó több bevallást is benyújt, az elsőként benyújtott bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának. Ha az adózó nem választja sem az egyszerűsített bevallás adóhatóság általi kitöltését, sem a munkáltatói adómegállapítást vagy a munkáltató ez utóbbit nem vállalja, adóbevallási kötelezettségét köteles önállóan teljesíteni.

C.) A külföldi személyek egyes jövedelmeinek adózására, az adófizetés esedékességére vonatkozó különös szabályok

A külföldi illetőségű magánszemély és a külföldi szervezet (a továbbiakban együtt: külföldi személy) a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra, a szolgáltatási díjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi személyt terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki. A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja.

b) Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja.

c) Ha a külföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi személy az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adóhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt fizetési számlájára utalja át.

d) Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi személy belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül a külföldi személyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli, amelyet az állami adóhatóságnál teljesít. A külföldi illetőségű magánszemély az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.

e) A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év május 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét, feltéve, ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély adóját az adóhatóság határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.

f) A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel.

g) Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított, a tagot emiatt később terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.

2. Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó

A magánszemély adózó - amennyiben adóját nem a munkáltatója állapítja meg vagy nem él az egyszerűsített bevallás lehetőségével - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerinti vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi azonosító adatainak a feltüntetésével - az adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be. Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya személyi jövedelemadóról, társasági adóról, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására nem kötelezett ? ideértve az e törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozattételre jogosult adóalanyokat is -, továbbá, ha a magánszemély adóalany személyi jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg vagy él az egyszerűsített bevallás lehetőségével, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóbevallás-benyújtási kötelezettségét külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóév május 20-ig teljesíti. Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat (vízi járműveket, légi járműveket és nagy teljesítményű személygépkocsikat) terhelő adóról a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett az adóév május 20-áig, a nem magánszemély adózóknak az adóév május 31-éig, az egyéni vállalkozó adózónak a rá irányadó személyi jövedelemadó bevallási határidőnek megfelelően az adóév február 25-ig, az egyszerűsített vállalkozói adóalanynak, ha a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozik az adóév február 25-éig, illetve ha a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozik, akkor május 31-éig, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról az adóév május 31-éig kell bevallást benyújtani.

Az adózó az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót az adóévben két egyenlő részletben fizeti meg. Az első részletet az adózóra irányadó éves bevallás benyújtására előírt határidőig, a második részletet az adóév szeptember 30-áig kell megfizetni.

Nem köteles az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról bevallást benyújtani az az adóalany, akit teljes személyes mentesség illet meg, továbbá nem kell bevallást adni arról a vízi járműről, légi járműről, nagyteljesítményű személygépkocsiról, amely után adófizetési kötelezettség nem áll fenn.

3. Általános forgalmi adó

3.1. Az általános forgalmi adó bevallási és befizetési határidői (a tárgyévet megelőző második év adatai alapján)

Az Art. szerint az általános forgalmi adóról

? a havi adómegállapításra kötelezett adózó a tágyhót követő hó 20-áig;

? a negyedéves adómegállapításra kötelezett adózó a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig, ? az éves adómegállapításra kötelezett adózó az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be adóbevallását és fizeti meg az adó nettó, elszámolandó összegét, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

Az általános forgalmi adó havi, negyedéves vagy éves bevallási és elszámolási időszakát a tárgyévet megelőző második év adatai határozzák meg, tehát az az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózó, akinek/amelynek a 2008. évre vonatkozóan benyújtott bevallásainak (utólagos adómegállapításának) és önellenőrzéseinek adatai alapján elszámolandó adójának éves szinten összesített ? vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, havonta, míg annak az adózónak, akinek/amelynek a tárgyévet megelőző második év adatai alapján elszámolandó adójának éves szinten összesített ? vagy annak időarányosan éves szintre átszámított ? összege, előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, (és nem rendelkezik közösségi adószámmal) évente kell bevallást tennie. Azok az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózók, akik/amelyek az előzőek alapján sem a havonkénti, sem az évenkénti bevallásra kötelezettek közé nem tartoznak, negyedévente kötelesek a bevallást benyújtani és az adót megfizetni. Szintén negyedévenkénti elszámolási kötelezettség terheli azt az egyébként éves bevallásra kötelezett adózót, aki/amely rendelkezik közösségi adószámmal.

A csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak havonta kell bevallást tennie és elszámolnia az adójával. A csoport létrejöttekor minden tagnak, (csatlakozás esetén a csatlakozónak) az általános forgalmi adójáról soron kívüli bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik, melyet az engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell teljesíteni. A csoportazonosító szám törlése esetén a csoportnak az általános forgalmi adóról, soron kívüli bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik, melyet a törlő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

A közvetett vámjogi képviselő és az adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítést végző személy bevallási kötelezettsége. Havonként kell adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek, továbbá szintén havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett. A havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Art. 22. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

3.2. Az általános forgalmi adó bevallási és befizetési határidőinek tárgyévben történő változása

aa) Az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie az adózónak, ha a tárgyévben az év elejétől összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a +/- 250 eFt-ot elérte, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg,

ab) a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte,

ac) az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet az 1 millió Ft-ot elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni.

b) Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmi adó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg.

A 3.2. pontban felsorolt valamennyi esetben a gyakoribb bevallási és elszámolási kötelezettségre történő áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.

3.3. Bevallási és elszámolási gyakoriság szervezeti változás esetén

Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.

3.4. Bevallási és elszámolási kötelezettség a különös adózói kör által folytatott közösségi kereskedelem esetén

A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő, adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet (termékbeszerzés és értékesítés, valamint szolgáltatásnyújtás és ?igénybevétel) havonta, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség őt terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget.

Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal közösségi kereskedelmet nem folytatott. Az előzőeken kívül, az új közlekedési eszköznek - a személygépkocsi, illetőleg a regisztrációs adó köteles motorkerékpár kivételével - a Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén fizetendő általános forgalmi adót az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóalany vevő az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.

3.5. Összesítő nyilatkozat

A közösségi adószámmal rendelkező havi bevallásra kötelezett általános forgalmiadó-alany az adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon havonta, a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig, a negyedéves bevallásra kötelezett negyedévente, a negyedévet követő hó 20. napjáig nyilatkozik a Közösség területén belül történő termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint a Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás-igénybevételekről, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett, de a saját nevében tesz bevallást az importáló által teljesített termékértékesítésről. Az Összesítő nyilatkozatban az adózó nyilatkozik a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított termékbeszerzés, valamint a Közösség területén belül teljesített termékértékesítés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről a vevő, illetve az eladó közösségi adószámáról.

Az Összesítő nyilatkozaton a Közösségen belüli termékbeszerzésen és termékértékesítésen kívül szerepeltetnie kell az adózónak a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany vagy adószámmal rendelkező általános forgalmi adó-alanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, az általános forgalmi adóról szóló törvény 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatásnyújtást, amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban és amely után az igénybevevő az adófizetésre kötelezett, valamint a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól igénybevett, olyan az áfatörvény 37. §-ának hatálya alá eső szolgáltatás igénybevételét, amely után beszerzőként, igénybevevőként adófizetésre kötelezett. Az Összesítő nyilatkozatot az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton terjeszti elő az állami adóhatósághoz. Az Összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

A rá irányadó általános forgalmi adó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. §-ának (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja a 100 000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. A 100 000 euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni. Ha az előzőekben meghatározott áttérést követő négy naptári negyedévben az adózó nem haladja meg az ott meghatározott értékhatárt, és a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra nem havi általános forgalmi adó bevallásra kötelezett, a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatot nyújt be.

A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet teljesítését követő hó 20. napjáig köteles benyújtani. Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott.

3.6. Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott új közlekedési eszközt értékesítő adózó adatszolgáltatása

Az adózó az állami adóhatósághoz az értékesítés napját követő hó 15. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat

a) a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró, közösségi adószámmal nem rendelkező vevő nevéről, címéről,

b) az új közlekedési eszköz azonosító adatairól és általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről,

c) a számla kiállításának időpontjáról, illetve az első forgalomba helyezés időpontjáról, ha az megelőzi a számlakiállítás időpontját.

4. Társasági adó és osztalékadó

4.1. Társasági adó előlegének bevallása és határidői

a) A társasági adó alanya az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget vall be. aa) Az adóelőleg havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot;

ab) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.

ac) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál az adóév első negyedévében

? az éves adóelőleg 10 százaléka, második negyedévében 20 százaléka, harmadik negyedévében 30 százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint,

? az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, második negyedévében 6,6 százaléka, harmadik negyedévében 10 százaléka, negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot.

b) Az adóévben átalakuló adózó - ideértve az átalakulással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is - az átalakulás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg-bevallást tesz. Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság jogutódnak is minősül. Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó.

? Az adózónak, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint havonta fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget minden hónap 20-áig,

? abban az esetben, ha az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint negyedévenként fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget a negyedévet követő hó 20-áig kell megfizetnie.

4.2. A társasági adóelőleg kiegészítésének kötelezettsége

Az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előleg kiegészítésére kötelezett adózónak a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell teljesítenie. Az adóelőleget a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december hó 20-áig ki kell egészítenie és az adóelőleg-kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást kell tennie. (Az előlegkiegészítési kötelezettség nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió Ft-ot.)

4.3. A társasági adó bevallása és megfizetése

a) Az adózónak a társasági adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tennie és az adót, - a megfizetett adóelőleg és előlegkiegészítés, valamint az adóévre megállapított társasági adó különbözetét -, az adóévet követő év május 31-éig kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelnie.

b) A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 25-éig - bevallást helyettesítő nyomtatványon - nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.

c) Osztalékadó 2006. január 1-jétől megszűnt a külföldi társaságoknak fizetett osztalék osztalékadója. A magánszemély tulajdonosoknak fizetett osztalékelőleg, osztalék, úgyszintén a társaságok vonatkozásában osztaléknak minősülő jogcímen kifizetett (juttatott) összegek adatait - tájékoztató adatként - a társasági adó bevallás tartalmazza.

5. Helyi iparűzési adó

a) A helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény rendelkezései szerint a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok 2010. június 29-ével az önkormányzati adóhatósághoz kerülnek. Tehát az állandó és az ideiglenes iparűzési tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bejelentési, bevallási, befizetési kötelezettséget 2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatóság(ok)hoz kell teljesíteni. Így a 2010. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg is az önkormányzati adóhatósághoz fizetendő.

b) Az állami adóhatóság 2010. június 29-én folyamatban lévő eljárásokat még befejezi. Tehát a hatályba lépést megelőzően benyújtott bejelentéseket (változásbejelentéseket) és bevallásokat feldolgozza, sőt a hibás bizonylatok javításáról is intézkedik, akkor is, ha a javítás áthúzódik a törvény hatályba lépése utáni időpontra (is).

6. A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózók társasági adó bevallási és befizetési határidőbeli eltérései

a) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a társasági adó, az osztalékadó tekintetében az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

aa) A társasági adó előlegének bevallására és befizetésére a 4.1. pontnál leírtak irányadóak.

ab) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti előlegkiegészítésre kötelezett adózó a társasági adó előlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig egészíti ki és erről bevallást tesz. Az előlegkiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előlegkiegészítéssel egyidejűleg teljesíti.

ac) Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, az osztalékadóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti. Az adózó a társasági adót, - a megfizetett adóelőleg és előlegkiegészítés, valamint az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

ad) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó helyi iparűzési adóval kapcsolatos bejelentési, bevallási, befizetési kötelezettségeit 2009. június 29. napjától már az önkormányzati adóhatósághoz teljesíti.

b) A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót az adóév utolsó napját követő 150. naptól igényelheti vissza.

c) Ha a kötelezettséget jogszabály havonként, negyedévenként rendeli teljesíteni, az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként három adóévi hónapot kell figyelembe venni. Figyelem! Ez a szabály az általános forgalmi adóval kapcsolatos bevallási kötelezettségekre nem vonatkozik, ott ugyanis az üzleti év továbbra is a naptári évvel egyezik meg!

7. Energiaellátók jövedelemadója

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti adóalany az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallja és megfizeti a várható jövedelemadó 90 százalékát. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. A fizetendő jövedelemadót az adózás rendjéről szóló törvényben a társasági adóra előírt határidőben kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

8. Járulékok

A) Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék, valamint nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés)

a) A munkáltató az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,

b) a kifizető az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig,

c) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg.

d) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka után fizetendő járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.

B) Társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék

a) A munkáltató, a kifizető a járulékot havonta az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,

b) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg.

c) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka után fizetendő járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.

C) Egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék a. a társas vállalkozásnak a járulékokat az elszámolt hónapot követő hó 12-éig,

b. a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulékokat negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie és évente a személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania,

c. az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj. 19. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot és az evaalap 10 százaléka után megállapított nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves evabevallásában vallja be.

D) A Tbj. 39. §-a alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék A magánszemély a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján ? határozattal - előírt járulékfizetési kötelezettségét első ízben a bejelentést követő hó 12. napjáig, ezt követően havonta, a tárgyhót követő hó 12. napjáig teljesíti. E) Mezőgazdasági őstermelő járulékbevallása: Az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, elektronikus úton a bevallást a mezőgazdasági őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell benyújtania és a járulékokat megfizetnie.

9. Játékadó

Az adózó ? a játékautomata után fizetendő játékadó kivételével ? a játékadót a tárgyhót követő 20-áig, a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a sorsolás napját követő hó 20-áig vallja be és fizeti meg. A játékautomata éves adóját az adózó az erre vonatkozó bevallással egyidejűleg fizeti meg. A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles az első féléves adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően, a további időszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente előre bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége miatt nem lehetséges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és megfizetni.

10. Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás jogszabályban előírt módon számított I-III. negyedévi előlegét negyedévente a negyedévet követő hónap 20-áig kell bevallani és megfizetni. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell bevallani és megfizetni. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

11. Egészségügyi hozzájárulás

A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak. Ha az Eho-tv. 3. §- ában meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be. A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. Az Szja törvény 69. §-ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Szja törvény 69. §-a (8) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottak szerint kell megállapítani, megfizetni és bevallani.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap és a kivétkiegészítés után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

Ha az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, a magánszemély a munkáltatónak tett, bevallást helyettesítő nyilatkozatában köteles nyilatkozni az e tevékenységből származó bevételéről is. A nyilatkozat alapján a munkáltató az egészségügyi hozzájárulást megállapítja, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával megfizeti. Amennyiben a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás együttes levonására - a levonható összeg százalékos korlátozására tekintettel - nincs lehetőség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni.

Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

Ha a magánszemély az Eho-tv. 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy az Eho-tv. 11/A. § (3) bekezdése szerinti visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.

A társas vállalkozás az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyes közreműködőidíj-kiegészítésről kiadott igazolás napját követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

12. Egyszerűsített vállalkozói adó

Az adóalany az adóév első három negyedévére előleget fizet a negyedévet követő hó 12. napjáig, az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. Az adóalany az adóévre megállapított adót - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó ? azaz az egyszerűsített vállalkozói adó alany ? közkereseti, betéti társaság esetében az adóévet követő év február 25., a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében az adóévet követő év május 31. Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén a bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell benyújtani. Ez az időtartam a számviteli törvény hatálya alá tartozók esetében a megszűnést követő 150 nap.

13. Szakképzési hozzájárulás

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (továbbiakban együtt: tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét, és fizet előleget. Az a kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem - a 2003. évi LXXXVI. törvény 4. §-ban meghatározott - gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára fizeti. A hozzájárulásra kötelezett az első félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg összegét a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell bevallani és megfizetni. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 25. napjáig kell bevallani és megfizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig fizetik meg a szakképzési hozzájárulást, és az egyes negyedévekre megállapított előleget az adóévre vonatkozó evabevallásban vallják be. Az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésére előírt határidőig kell befizetni.

A kettős könyvvitelt vezető adózó a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett ? az üzleti évről készült bevallásában figyelembe nem vett ? változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be és fizeti meg.

(A szakképzési hozzájárulást a 2003. évi LXXXVI. törvény 4. §-ának (1), (7) és (8) bekezdései alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek - az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban ? a hivatkozott törvény végrehajtási rendeletében előírtak szerint bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van az állami szakképzési és felnőttképzési intézettel szemben. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben gyakorlati képzések szervezése alapján tett eleget, a fennmaradó kötelezettsége még nem teljesített részét, a bruttó kötelezettsége legfeljebb 20 százalékát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott Munkaerőpiaci Alap kincstárnál vezetett számlájára történő befizetéssel teljesíti, egyébként az állami szakképzési és felnőttképzési intézettel számol el.)

14. Környezetterhelési díj

A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben. Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni.

A csatornamű szolgáltató a negyedévi díjelőleget a következő negyedév utolsó napjáig fizeti meg. A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről, továbbá az önkormányzat a díjvisszaigényléséről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást. A kibocsátó negyedévenként a nettó díjelőleget megállapítja és bevallja. A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az előleg alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli.

Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg.

15. Innovációs járulék

A) Innovációs járulék előleg

Az adóévben a járulékfizetésre kötelezett háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget fizet, melyet a harmadik hónapot követő hó 20. napjáig kell teljesítenie. A járulékfizetésre kötelezett a járulékbevallással egyidejűleg - a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra - járulékelőleget vall, az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első két előlegfizetési időszakára vonatkozóan az adózó az előlegfizetéssel egyidejűleg bevallást tesz. Az előleg mértéke a járulék várható éves nettó összegének időarányos része. Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

B) Innovációs járulék

A befizetett előleg és a járulék éves nettó összege közötti különbözetet az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig (amennyiben az üzleti év azonos a naptári évvel, akkor az adóévet követő május 31-éig) kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.

16. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

A kifizetőt terhelő ? megállapított és a magánszemélytől levont ? egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást havonta, a tárgyhót követő hó 12. napjáig kell bevallani és megfizetni. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, az adóévet követő év május 20-áig, (benne az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételek utáni adókötelezettség részletezésével) kell bevallást benyújtania, egyebekben az adóévet követő február 25. napja tekintendő irányadó bevallási határidőnek a vállalkozási tevékenységet (is) folytató magánszemélyek esetében. Ha a magánszemély az Ekho-tv. hatálya alá tartozó tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi és az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik, akkor nyilatkozhat arról is, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Ezen nyilatkozat esetén a magánszemély az általa megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg, az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét - a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön - negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként az éves személyi jövedelemadó bevallásában vallja be. A kifizető ebben az esetben az adóévet követő január 31-ig a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatósághoz a magánszemély részére az adóévben juttatott ekhoalapot képező bevételről.

17. Az államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék:

A magánszemélyt terhelő és a társas vállalkozást terhelő előleg és különadó-kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 189. § b)-c) pontjai alapján 2010. január 1-től hatályon kívül helyezésre kerültek. A 2009. adóévre vonatkozó bevallási és befizetési kötelezettségeket a 2009. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell teljesíteni.

Hitelintézeti járadék

A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi előleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg. A járadék várható összegének a már megfizetett előleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. A feltöltési kötelezettség nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió Ft-ot.

A fizetendő járadékot az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben a társasági adóra előírt határidőben, azaz az adóévet követő május 31-ig, illetve naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az adóév utolsó napját követő 150. napig - az adóévben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alól kikerülő hitelintézet esetében a kikerülést követő 90. napig - kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

18. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek

a) A gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, abban az esetben pedig, ha belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, - a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján - a forgalmazó, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtó, amennyiben az nem azonos a tápszer forgalmazójával, úgy a forgalmazó (együtt: gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja), továbbá a gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a tápszer nagykereskedelmet folytató (együtt: gyógyszer nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező) gazdálkodó szervezet a tárgyhónapot követő harmadik naptári hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz bevallást nyújt be és egyidejűleg a kötelezettségét is megfizeti. A Gyftv. 12. § (3) bekezdése szerinti, ismertetési tevékenységet folytató személy minden általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott ismertető személy tevékenysége után havonta gyógyszerismertetés esetén négyszáztizenhatezer, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén nyolcvanháromezer forint összegű befizetési kötelezettség terheli. Ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony hóközben keletkezik vagy szűnik meg, a fizetési kötelezettséget a fenti összegnek a jogviszony napokban meghatározott fennállásának a hónap naptári napjaival arányos része figyelembevételével kell teljesíteni. A bevallási és befizetési kötelezettséget a tárgyhónapot követő harmadik naptári hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

b) A közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosult, valamint az a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár (együtt: közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosult) a tárgynegyedévet követő harmadik naptári hónap 20. napjáig bevallást nyújt be és teljesíti fizetési kötelezettségét.

c) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a sávos kockázatviselésből eredő fizetési kötelezettségéről ? a tárgyév december 20-ig teljesített előlegre is tekintettel ? a tárgyévet követő év március 25. napjáig bevallást nyújt be és fizeti meg kötelezettségét. A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a sávos kockázatviselésből eredő fizetési kötelezettségéről a tárgyév december 20-ig előleget vall be és fizet meg.

19. Bevallás benyújtásával egyenértékű ? NY jelű - nyilatkozat

A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.

20. Számlaszámok

Az adóhatóságnál nyilvántartott kötelezettségeket adónként az adóhatóság honlapján közzétett számlaszámokra kell befizetni.



Oszd meg a(z) Adónaptár a lényegesebb adófizetési, bevallási határidőkről - 2010. II. félév című cikket a Facebook-on, kattints >>>