Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 131. § (1) bekezdése alapján a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany

1. a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, illetőleg
2. a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

A fenti rendelkezés értelmében, amennyiben az adóalanynak adott adómegállapítási időszakban az elszámolás eredményeként keletkezett különbözete negatív előjelű, azt döntése alapján a következő adómegállapítási időszakra átviheti a fizetendő adóját csökkentő tételként, vagy visszaigényelheti az adóhatóságtól. Utóbbira természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a visszaigénylés feltételei egyébként fennállnak. Attól, hogy a negatív különbözet vonatkozásában az áfatörvény 186. §-a alapján (tekintettel az adóalanyra irányadó értékhatár elérésére, valamint a megfizetettségi feltétel teljesülésére) teljesülnek a visszaigényelhetőség feltételei, az adózó nem köteles érvényesíteni a visszaigénylési jogcímét, lehetősége van a negatív különbözetre az áfatörvény 131. § (2) bekezdés a) pontját alkalmazni, azaz átvinni azt a következő időszakra a fizetendő adót csökkentő tételként. Ebben az esetben a negatív különbözet összege nem jelenik meg követelésként az adózó adó folyószámláján.

A törvényi rendelkezéssel összhangban, az áfa bevallás visszaigényelhető adót tartalmazó sorában akkor kell (előjel nélkül) adatot szerepeltetni, ha a tárgyidőszakban az elszámolás eredményeként (az előző időszakról áthozott negatívummal együtt vagy anélkül) keletkezett különbözet összege mínusz előjelű és a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóösszeg levonása után még marad az áfatörvény 186. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt elérő összegű visszaigényelhető adó; valamint visszaigénylési jogosultságát érvényesíteni is akarja az adóalany. Így, ha az előzőekben ismertetettek szerint az egyébként megszerzett visszaigénylési jogosultsággal az adózó az adott bevallási időszakban nem kíván élni, akkor a bevallásban nem kell elszámolnia visszaigényelhető adóként a negatív áfa-különbözetet, hanem azt a következő időszakra átvihető követelésként kell szerepeltetnie.

Amennyiben az adott időszakban az áfatörvény 186. §-ában biztosított visszaigénylési jogcímek közül valamelyik érvényes az adózóra és azt érvényesíteni is szeretné az áfatörvény 131. (2) bekezdés b) pontja alapján, akkor a visszaigényelni kívánt összeget az áfa bevallásban visszaigényelhető adóként kell szerepeltetnie, valamint a bevallásban az aktuálisan érvényes visszaigénylés jogcímére is hivatkozni kell. A visszaigénylési jogosultság érvényesítésével egyidejűleg az adózónak megnyílik a rendelkezési jogosultsága a visszaigényelt összeg felett. Amennyiben az adózó tárgyidőszakban visszaigénylési jogosultságával él, a bevallás benyújtásakor a visszaigényelt összeg sorsáról is minden alkalommal rendelkeznie kell a bevallási nyomtatvány megfelelő rovatában.

A visszaigényelt összeg tekintetében az adózó háromféle módon rendelkezhet:

• választhat, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 43. § (6) bekezdése alapján az adó teljes összegének tényleges kiutalását kéri (amennyiben köztartozása nincs);
• vagy az Art. 43. § (4) bekezdésében biztosított lehetőségével élve (az átvezetési kérelmet mellékelve) az adóhatóságnál vezetett más adó folyószámlájára vezetteti át a visszaigényelt összeg egészét vagy egy részét;
• rendelkezhet úgy is, hogy a teljes összeget, vagy abból a más adó folyószámlára történő átvezetést követően fennmaradó részt az adóhatóságnál vezetett áfa folyószámláján hagyja a korábbi hátraléka vagy a később esedékes adó kiegyenlítése (Art. 43. § (6) bekezdés) céljából.

Oszd meg a(z) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 131. § (2) bekezdés a) pontjának értelmezésével kapcsolatos tájékoztató című cikket a Facebook-on, kattints >>>