Az Európai Bizottság által kifogásolt magyar törvényekről tárgyal kedden Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A kormányfő korábban jelezte, a megbeszélésen politikai megállapodás jöhet létre közte és a bizottság elnöke között.

José Manuel Barroso mellett Orbán Viktor találkozik majd Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament új, szocialista párti elnökével, valamint Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt vezetőjével is. 

José Manuel Barroso múlt kedden Strasbourgban jelentette be, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak. Döntött a testület arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban.

 

Barroso egyúttal jelezte azt is, hogy Orbán Viktor január 24-én Brüsszelbe látogat, tárgyalásukon pedig az említett témákról esik majd szó. A keddi találkozót később Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is megerősítette.

Másnap a kormányfő levelet küldött Barrosónak, közölve, hogy gyors megállapodásra számít az Európai Bizottság által kedden tett felvetések döntő többségében. Pénteki rádióinterjújában pedig jelezte, a brüsszeli tárgyaláson politikai megállapodás jöhet létre közte és a bizottság elnöke között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. 

A kritizált jogszabályokról szólva úgy fogalmazott: "nem látok különösebben nehéz ügyet". Kijelentette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek: "eddig is külön működtek, ezután is meglesznek majd külön". A "nehezebb ügyek" közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén bírál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. A kormányfő emellett nem szívesen engedne abból, hogy a kétmillió forintos fizetési plafon minden közhivatalnokra - így például az államfőre, valamint a számvevőszéknél és a nemzeti banknál dolgozókra is - vonatkozzon. "Itt is érdemes kiállni a saját igazunk mellett" - mondta.

 Ugyancsak pénteken - a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott budapesti tárgyalása után - azt is közölte, hogy - tekintettel a jelenlegi "felfokozott hangulatra" - a magyar kormány olyan, az unió által kifogásolt jogszabályi pontokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg, és Magyarország megtarthatná az adott szabályozást, sőt egy jogvita végén szerinte "a bíróság végül a mi álláspontunk mellé tenné le a voksát". Azonban mivel a konfliktusokat nem növelni, hanem csökkenteni akarják, ilyen esetekben is készek törvényt módosítani - közölte, példaként említve, hogy a magyar pénzügyi tárca képviselője az elmúlt húsz évben tanácskozási joggal részt vett a monetáris tanács ülésén, és ezt akkor - ellentétben a mostani európai bizottsági állásponttal - senki sem kifogásolta. "Túl vagyok már a Nagy indiánkönyvön is meg A Tenkes kapitányán is, tehát nem okoz nekem problémát, hogy ha egy-egy kérdésben engedni kell, ha Magyarország nemzeti érdekei éppen azt kívánják" - zárta szavait.