Az Európai Bizottság megvizsgálja a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyar terveket, és várhatóan a jövő hónapra el is készül az értékeléssel - mondta Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője szerdán a MTI-nek. Közben a BDO is aggályait fejezte ki a lépést illetően.

Hozzátette, hogy az eddigi "nagyon előzetes" információk alapján úgy ítélik meg, átmeneti intézkedésekről van szó, amelyek nem jelentenek tartós, inkább csak ideiglenes, egyszeri deficitcsökkentést.

A szóvivő jelezte, az úgynevezett túlzott deficiteljárás keretében a tervek szerint novemberben készül újabb értékelés a Magyarországon elhatározott, illetve tervezett intézkedésekről, és ebben már a most bejelentett csomag elemeire is kitérnek.

Elmondta, a bizottságnak az a feladata, hogy értékelje a tervezett, illetve megvalósított intézkedések költségvetési hatását, de arra nem terjed ki a hatásköre, hogy egy intézkedésre rá- vagy arról lebeszélje a tagállamokat.

A testületnek elsősorban abból a szempontból kell értékelnie, hogy az egyes intézkedések hozzájárulnak-e a kitűzött hiánycsökkentési célok eléréséhez - szögezte le.

Altafaj Tardio beszámolt arról is, hogy az uniós tagországok pénzügyminisztereinek hét eleji luxembourgi találkozóján a magyar delegáció ismertette a múlt héten bejelentett akciótervet. Jelezte, hogy reagálásában - a hiánycél tartásának üdvözlése mellett - a brüsszeli bizottság képviselője már akkor utalt arra, hogy első pillantásra az intézkedések egy része időben korlátozottnak tűnik, nem nevezhető tartós hiánycsökkentő lépésnek.

A BDO a pénztári befizetések felfüggesztésének veszélyeiről

A magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztésének legnagyobb veszélye, hogy alapvetően rendíti meg a bizalmat a hazai nyugdíjrendszer iránt - értékelte Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának partnere a kormányzat ezt tartalmazó javaslatát az MTI-nek.

A pénzügyi szakértő úgy látja, az intézkedés tovább gyengíti a magyar lakosság hosszú távú öngondoskodásra irányuló motivációit, hiszen példát teremt arra, hogy az állam egy több évtizedre szóló szabályrendszert bármikor felboríthat.

Az intézkedés az egyes tagok megtakarításait nem csupán a kieső 14 havi tagdíj mértékével (ez több mint egyhavi bruttó bérnek megfelelő összeg) apasztja, hanem ennek a kamatos kamat típusú hozamnövekményével is, ami több évtized alatt az eredeti összeg többszörösét is kiteheti - hívja fel a figyelmet.

A kompenzáció ugyanakkor kérdéses, ennek részleteiről egyelőre semmit nem lehet tudni. Az azonban bizonyos, hogy bármilyen későbbi kompenzáció jövőbeli kötelezettséget jelent a költségvetés részéről, amely ugyanúgy hiánynövelő tényező, "magyarul ismét a jövő terhére adósodunk el a jelenbeli egyensúly elérése érdekében" - hangsúlyozza a szakértő.

Az intézkedés szerinte alkotmányos aggályokat is felvet, hiszen a magántulajdont érinti. A jogbiztonság érdekében is kedvező volna, ha erre vonatkozóan mielőbb rendelkezésre állhatna egy alkotmánybírósági állásfoglalás - feltételezhetően pénztárak és egyes pénztártagok beadványai is már a napokban érkeznek a testülethez - tartalmazza az állásfoglalást ismertető közlemény.