A kormány önálló képviselői javaslatként adta be az Országgyűlésnek a csődtörvény módosítását, így az elmaradt egyeztetés miatt számos olyan probléma maradt a szövegben, amelyet a kellő gyakorlattal rendelkező szakemberek kigyomlálhattak volna abból - állítja az MTI által megkérdezett, a neve elhallgatását kérő, gyakorlati csődjogász.



A parlament előtt lévő törvényjavaslat - amelyet Rogán Antal (Fidesz) jegyez - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt cégek ellen folyó csőd- illetve felszámolási eljárásokat akarja felgyorsítani, illetve átláthatóbbá tenni. A gazdasági bizottság támogatta a javaslat általános vitáját, amely kedden kezdődik a T. Házban.

A képviselői indítvány két új paragrafussal egészíti ki a csődtörvényt. Az ezekbe foglalt új szabályok lényege az, hogy a kormány rendeletben hirdeti ki a csődbe jutott cég kiemelt voltát, amire a bíróság elveszi az ügyet az általa kirendelt vagyonfelügyelőtől, illetve felszámolótól, és egy erre szakosodott állami vagyonfelügyelőt, felszámolót jelöl ki. Ez utóbbiak munkájára külön határidőket határoz meg a törvényjavaslat. A szakértő éppen ezek kapcsán látja úgy, hogy a módosítás és a csődtörvény többi része nem kapcsolódik szervesen egymáshoz.

A szakértő szerint nem ismeretlen az EU-ban az, hogy a kiemelt jelentőségű csőd-, illetve felszámolási eljárásokat külön kezelik, de a kiemelés objektív szempontok alapján, jogszabályban meghatározottan, előre történik. A kormánynak sehol sem áll jogában eldönteni azt, hogy mely cégeket emel ki az általános szabályok alól.

Olaszországban például a Parmalat csődjekor hoztak törvényt arra, hogy mekkora cégnagyság felett nem a bíróság, hanem az illetékes minisztérium jelöli ki a fizetésképtelenségi szakértőt (csődbiztost). Később ezt a szabályt vették elő az Alitalia csődjénél is - mondja a szakértő.

A tervezett szabályozást két szempontból is különösnek tartja: azon túl, hogy a kormány mondja meg, mely cégek minősülnek - ha csődbe jutnak - kiemeltnek, a csődtörvény még külön szabályokat is megállapít az ilyen esetekre.

Az állami felszámoló nem lehet más, mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tulajdonában lévő Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. Ezt azzal indokolja a szakértő, hogy a javaslatban megfogalmazott feladatán túl, csak pénzügyi intézmények felszámolását végezheti. Itt azonban gondot jelent az, hogy a felsorolásban szerepel a kockázati tőkealap is, amely nem társaság, hanem egy tőketömeg, amelyre nem vonatkozik a csődtörvény.

A másik megfogalmazás szerint a jogerősen elrendelt csődeljárást követő 21, illetve felszámolási eljárásnál 30 napon belül nyilváníthatja kiemeltté a céget a kormány. Ezzel pedig az a gond, hogy az ilyen eljárásokban nincs fellebbezés, így jogerős elrendelés sem. A bíróság által elrendelt közzététellel indul a csődeljárás, illetve a felszámolás.

A csődjogász szerint nyelvi pontatlanságból lesz jogi probléma ott is, ahol a kiemelés feltételéül szabja a javaslat azt, hogy az adósságrendezéshez nemzetgazdasági érdek, vagy kiemelt közérdek fűződjön. Az adósságrendezés az önkormányzatok speciális csődeljárása, amelynek nincs köze a cégek hasonló eljárásához.

A határidők sem egyértelműek szerinte. Erre példának hozza fel, hogy a csődeljárásban a moratórium közzétételét követő 30 napon belül kell a hitelezői igényeket befogadni. Az új szabályok szerint a közzétételt követő 21 napon belül emeli ki a céget a kormány, majd a bíróságnak 8 napja van a vagyonfelügyelő lecserélésére. Ebből nehéz lesz véglegesíteni határidőre a hitelezők listáját. Ráadásul a javaslat úgy értelmezhető, hogy a hitelezőknek az állami vagyonfelügyelőhöz újra be kell jelenteniük a követelésüket.