Budapest, 2010. május 12., szerda (MTI) - A gazdasági válság hatása az adóbevételeken és az adóhátralékok összegén is érződik - mutatott rá Szikora János, az APEH elnöke szerdán, a Magyar Közgazdasági Társaság pénzügyi szakosztályának rendezvényén, ahol Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója úgy vélekedett, hogy a magyar adórendszer fékezi a teljesítményt.

Szikora János elmondta, a befizetett társasági adó csökkent: 2007-ben 510,9 milliárd, 2008-ban 487,3 milliárd, 2009-ben pedig 385,6 milliárd forint társasági adó folyt be a pénzforgalmi adatok alapján, ami azt jelzi, hogy a vállalatok eredménye visszaesett.

A vállalkozások adóhátralékai folyamatosan növekednek. Az összes adóhátralék a 2009. első negyedévi 1.716 milliárd forintról 2010 első negyedévére 2.061 milliárd forintra emelkedett. Ebből a működő - vagyis nem felszámolás alatt álló - cégek adóhátraléka 551 milliárd forint volt az idei első negyedév végén, ám nagy tartalékokat az APEH elnöke itt sem lát.

Hangsúlyozta, az APEH teljesíti jogszabályban foglalt kötelességét, de a gazdasági válságra tekintettel kell lennie, ezért inkább engedélyez részletfizetést, halasztást, mint hogy felszámolásba taszítsa a vállalkozásokat. Hozzátette: míg tavaly a felszámolások száma emelkedett, az APEH által kezdeményezetteké csökkent.

Szikora János elmondta: míg a társas vállalkozások száma 2006 és 2009 között folyamatosan nőtt, az egyéni vállalkozóké csökkent. A társas vállalkozások száma 2008-ban az 500 ezret is meghaladta, azonban a ténylegesen működő, társasági adóbevallást benyújtóké csupán 340 ezer körüli volt.

A jegyzett tőkét tekintve a külföldi tulajdon részaránya 57-60 százalék között mozgott az elmúlt években. Míg azonban a külföldi tulajdon aránya csupán a vállalkozások 7 százalékában haladja meg az 50 százalékot, részesedésük az exportbevételt tekintve 77 százalék, a saját tőkéből 70 százalék, a foglalkoztatottakat tekintve 24 százalék, s az adókedvezmények mintegy 70 százalékát ők veszik igénybe.

A vállalkozások 88,9 százaléka 2008-ban mikro-, 7,4 százaléka kis-, 1,4 százaléka középvállalkozás volt, s csak 2,2 százaléka nagyvállalkozás. 2008-ban a jellemzően külföldi tőkével működő nagyvállalkozások termelték meg ugyanakkor az összes árbevétel 58 százalékát, s az exportárbevételt tekintve is a nagyobb vállalkozások járnak az élen - mondta Szikora János. Hozzátette: a gazdasági válság is őket érte el először.

Az adózás előtti eredmény főként a vállalkozások rossz pénzügyi eredménye miatt összességében 47 százalékkal csökkent 2007-ről 2008-ra, miközben az üzemi eredmény még 39,1 százalékkal nőtt. Az összes nyereség közel felét a nagyvállalkozások termelték meg. Az adókedvezmények zömét a nagy beruházások után adott adókedvezmények adják, s főleg a nagyvállalkozások veszik igénybe. Az adókedvezmények összértéke az előző évhez képest 2007-ben 91 százalékra, 2008-ban 65,7 százalékra csökkent.

Pitti Zoltán elmondta: az Európai Unió 27 tagországában a költségvetés átlagos kiadási aránya a GDP 50 százaléka, az átlagos bevételi arány pedig 47 százalék, vagyis 2009-ben az összes uniós ország költségvetése deficites volt, legnagyobb hiánya az ír, a görög és a brit költségvetésnek volt. A tavalyi év sajátossága, hogy felértékelődtek az adó- és jutalékbevételek.

A kutató a magyar gazdaság elégtelen teljesítményének okai közül kiemelte a regisztrált és a ténylegesen működő vállalkozások száma közötti óriási különbséget, ami miatt kevesen viselik az adóterheket. Itt említette a gazdasági szerkezetváltás irányultságát (az alacsony hozzáadott értéket termelő és nem piacképes termékek felé való elmozdulást), s azt, hogy az egy főre jutó hozzáadott érték alig 30 százaléka a 15 régi uniós tagország átlagának.

Úgy vélekedett, hogy a kreatív költségstruktúrának köszönhetően irreálisan magas anyagjellegű ráfordítások megkérdőjelezhetően alacsony személyi jellegű ráfordításokat takarnak, aminek az az oka, hogy a vállalkozók virtuális jellegű költségszámlák segítségével veszik ki jövedelmük egy részét.

Pitti Zoltán kiemelte a magyar adórendszer teljesítményt fékező hatását. Példaként az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 25 millió forintos és a társasági adónál a 10 százalékos kedvezményes kulcs 50 millió forintos határát és a rehabilitációs járulékot említette. Hátrányosnak tartja az szja-kedvezmények 3,4 millió forint feletti megszűnését is, mert ez szerinte akadálya a civil szervezetek támogatásának.



Oszd meg a(z) Csökken a társasági adóbevétel, nőnek a hátralékok című cikket a Facebook-on, kattints >>>