Jogos az Európai Unió tagállamainak kezdeményezése, hogy a magán-nyugdíjpénztári reform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák, ám a jelenlegi elszámolási rendszer nem teszi lehetővé ennek a kezelését - írta Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa levelében, amelyet azon kilenc tagállam - köztük Magyarország - pénzügyekért felelős miniszterének küldött, amelyek belekezdtek az EU által szorgalmazott nyugdíjreformba, és ennek költségeit szeretnék elszámolni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteki közleményében ismerteti: kilenc uniós tagállam - Bulgária, Csehország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Svédország és Magyarország - még korábban, az akkori EU-s irányelveknek megfelelve bevezette, vagy éppen bevezetni tervezi a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot. 

Az érintett országok Lengyelország kezdeményezésére a tagállamok egyenlő elbírálását szorgalmazó augusztus 17-i közös levelükben azt kérték az Európai Tanács elnökétől és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosától, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a központi költségvetés bevételi oldalán számolhassák el, ezzel is csökkentve büdzséik GDP-arányos hiányát. 

A biztos az egyenlő elbírálást szorgalmazó tagállamoknak írt válaszában ugyan jogosnak ismeri el a kezdeményezést, de újra azt jelezte, hogy a jelenleg fennálló EU-s elszámolási rendszer a kérdés ilyen fajta megoldását nem teszi lehetővé. Olli Rehn megerősítette az Európai Bizottság szeptember 29-én közzétett javaslatában foglaltakat, amely szerint a nyugdíjreform okozta költségek kezelésének problémáját a Stabilitási és Növekedési Egyezmény keretében javasolja megoldani. 

Az uniós biztos mostani állásfoglalása nem érinti a magyar kormány kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos terveit. A folyamatban lévő jogszabály-módosítások indoka a nyugdíjak értékének és a jövőbeni kifizetések garantálása - tartalmazza az NGM közleménye.