Budapest, 2010. október 14., csütörtök (MTI) - Nem okoztak meglepetést a miniszterelnök által szerdán bejelentett válságadók, ám azok összege újdonságként hatott és az elemzők, tanácsadók szerint komoly kockázatai vannak a gazdaság- és pénzügy-politikai "kúrának".

Az új kormány megalakulása óta éves szinten a GDP 2,5 százalékát meghaladó mértékben jelentette be átmeneti adó- és járulékteher-kivetést; részben ezekkel az intézkedésekkel kívánja a kormány áthidalni az adócsökkentési szándék és a rögzített egyensúlyi cél miatt szűkös költségvetési mozgástér ellentmondásait, ennek azonban komoly kockázatai vannak a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint.

Az intézet "Gyorsan, röviden" című elemzés-sorozatának első számában emlékeztet arra: 3 évig sújtja különadó a pénzintézeti, az energia és a telekommunikációs szektort, továbbá a bolti kereskedelmet. "14 hónapon át 2,8 millió embertől veszik el a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetését" - fogalmaz a GKI.

Mint írják, a választott gazdaság- és pénzügy-politikai "kúrának" komoly kockázatai vannak.

A GKI szerint az Alkotmánybíróság később több sarcoló intézkedést visszamenőlegesen is hatályon kívül helyezhet. A kötelező magánnyugdíj-pénztárakba, hosszú távra rögzített keretek között történő tagdíjbefizetés elterelése ellentétes a jogbiztonság elvével.

A célzott különadók közgazdaságilag leginkább jövedelemadóként értelmezhetőek. Ezeknek a bevezetés évében való teljes mértékű alkalmazása könnyen alkotmányellenes lehet - írta a GKI hozzátéve, hogy különösen kérdéses a helyzet a frissen bevezetni tervezett adóknál, ahol a törvény kihirdetése után még meg kell várni a kötelező felkészülési időt is, azaz a törvény idén már csak néhány napra léphet életbe, mégis az egész évre számított összeg befizetését kérik.

A magánnyugdíj-pénztári befizetések átirányításánál a kormányzati kommunikációban is felmerült az érintettek kompenzálásának szándéka. Ha azonban a kompenzáció például a 2012-ben újrainduló magánpénztári befizetések kiegészítésével történik, akkor a most átirányítandó befizetéseket - a GKI szerint - aligha engedi majd az Eurostat kormányzati bevételként elszámolni.

A gazdaságkutató szerint mindezek miatt - ha az Alkotmánybíróság, vagy az EU intézményei a költségvetés készítésekor feltételezettől eltérő döntéseket hoznának - a jövő évi költségvetést a végrehajtás során súlyos, kiigazító intézkedéseket követelő csapások érhetik.

A GKI szerint a magánnyugdíj-pénztári befizetések elterelése azt jelenti, hogy az államháztartás egyensúlyi helyzete - módszertani jellegű változtatások nélkül - 2010-hez képest 2011-ben GDP-arányosan nem 1 százalékponttal javul, hanem néhány tizedszázalékkal romlik. Ezt az EU intézményei erős kritikával illethetik a konvergencia program tárgyalása és a jövő év első felében meginduló szorosabb gazdaságpolitikai konzultációk során - hívja fel a figyelmet a GKI.

A gazdaságkutató szerint az átmenetinek szánt adóintézkedések talán legnagyobb problémája, hogy könnyű bevezetni őket, de később - főleg ebben a nagyságrendben - nagyon nehéz a kivezetésük, pótlásuk. A következő években várható gazdasági növekedés ehhez önmagában nem teremt elegendő forrást, különösen a további adócsökkentési szándékot is figyelembe véve. "A választott kúrával időt lehet nyerni, de ennek csak akkor van értelme, ha azt sikerül felhasználni mélyebb átalakítások előkészítésére és megvalósítására" - véli a GKI. Ha ezek hiányában az ideiglenesnek szánt intézkedések tartóssá válnak, annak idővel egyre növekvő gazdasági hátrányai, növekedést visszafogó következményei leszek. Példaként említi a GKI a bankok aktivitásának visszafogását, az üzleti fejlesztések elmaradását, az ország tőkevonzó képességének csökkenését.

Az RSM DTM Zrt. csütörtöki közleményében azt írta: önmagában a válságadók bejelentése nem jelentett meglepetést, hiszen az részben már ismertté vált. Újdonságot jelentett viszont a beszedni kívánt adó összege, illetve az a körülmény, hogy hasonlóan a pénzügyi szektorra kivetett "bankadóhoz" azt már az idén is beszedni tervezik. Az üzenet világos és határozott - a költségvetésnek a hiánycél eléréséhez - még jelentős többletbevételekre van szüksége.

A tanácsadó társaság azt írta: az elemzők egy része, és az érintett érdekképviseleti szervek rögtön felhívták a figyelmet arra, hogy ezt a többletkiadást a vállalkozások a fogyasztókra fogják áthárítani. Nehéz ezzel vitatkozni, noha egy jól működő piac esetén ezt nyilván csak korlátosan tehetnék meg. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ez várhatóan csak a következő 2011-es évre lehet igaz, az idén az áthárítás lehetősége már erősen korlátozott. A nyilvánosságra került részinformációkból ugyanakkor kibontakozik egy patrióta adópolitika vonulata is.

Várhatóan a válságadókat külön, gyorsított módon tárgyalják majd meg, hogy a még csak a törvényjavaslatként létező, az államháztartásról szóló törvényben megállapított negyven napos hatálybalépési időt teljesíteni lehessen.



Oszd meg a(z) Gazdasági akcióterv - Meglepetést jelentett a válságadók mértéke című cikket a Facebook-on, kattints >>>