Magyarországon a globális veszélyforrások mellett további gazdasági kockázatot jelenthet a biztosnak tűnő kormányváltás, valamint a forint erősödése - jelentette ki a Buda-Cash Brókerház elemzője, Réczey Zoltán pénteken a Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

A forint erősödése az exporton keresztül kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre - magyarázta Réczey Zoltán. Úgy vélte: a forint a következő másfél évben inkább erősödni fog, és csak átmenetileg várható kisebb gyengülése. Akár 2010-ben, akár előbb történik kormányváltás Magyarországon, az ismeretlen költségvetési politika is kockázatot jelent - tette hozzá.

A brókerház elemzői úgy látják, hogy a nemzetközi válságkezelő módszerek negatív hatásainak kezelésére új forgatókönyveket kell írni. A válságkezelő lépések ugyanis jelentősek növelték az amerikai és az eurózóna költségvetési hiányát, ami miatt viszonylag rövid időn belül megszorító intézkedésekre lesz szükség. A költségvetési csapda önmagában is jelentős nyomást gyakorol a meginduló gazdasági növekedésre. Réczey Zoltán megjegyezte, hogy Magyarországon nem volt ugyanis fiskális lazítás, éppen ellenkezőleg, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kell tovább szigorítani a költségvetésen.

A monetáris csapdát az elemzők szerint az a likviditás jelenti, amelyet a gazdaságokba pumpáltak a kormányok, és amely erősödő inflációs veszélyt rejt. Ez ugyanis nyomást gyakorol a monetáris politikára, a kamatok emelésére, amely szintén akadályozza a növekedést. Ha az egyes jegybankok óvatosan emelik is a kamatokat, kérdés, hogy mi lesz a piaci kamatokkal. Réczey Zoltán megjegyezte, hogy Magyarországon nem volt monetáris lazítás, miközben a piac azt várta. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont egyfajta kényszerpályán mozog, mert a külső árhatások mellett az áfa és a jövedéki adó emelése erősíti az inflációs nyomást. Az elemző megítélése szerint enyhül, de még mindig érezhető az a bizalmi válság, ami korlátozza az MNB kamatcsökkentési mozgásterét. A piaci várakozásokkal szemben a Buda-Cash elemzői kevésbé optimisták, úgy vélik: nem biztos, hogy lehetőség lesz a jelenlegi 9,5 százalékos alapkamatot 2010 végére hat százalékra mérsékelni.

Réczey Zoltán a magyar államháztartás finanszírozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy vagy növelik az állampapír kibocsátást, aminek hatására az üzleti szféra kiszorul a hitelpiacról, vagy - ami valószínűbb - újabb IMF hitelre lesz szükség.
Az amerikai bankrendszernek juttatott 975 milliárd, világviszonylatban a bankrendszerbe áramlott 1.470 milliárd dollár ellenére a rendszer komoly likviditási problémákkal küszködik, amit jelez a nagyon alacsony hitelezési aktivitás - jegyezte meg Fazakas Péter. A globális hitelszűke Magyarországon még fokozottabban érződik, ezért könnyen elképzelhető egy második kockázati hullám is, amelyben - a vállalkozások és háztartások pénzügyi helyzetének romlása - komoly veszteséget okozhat a bankoknak. Ezért - az elemző megítélése szerint - nem biztos, hogy a magyar bankrendszer túl van a válságon.



Oszd meg a(z) Gazdasági kockázata lehet a forint erősödésének című cikket a Facebook-on, kattints >>>