Budapest, 2010. január 18., hétfő (MTI) - A globális gazdasági fellendülés nagyobb lesz a korábban vártnál, ám ennek vannak kockázatai - jelentette ki Tokióban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Oszkó Péter a Financial Timesnak (FT) arról beszélt, hogy Magyarországnak már nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi támogatására.

Az IMF napokon belül nyilvánosságra kerülő növekedési becslése nagyobb lesz az októberben jelzett 3,1 százaléknál - mondta Dominique Strauss-Kahn vezérigazgató. A növekedés éllovasa szerinte Kína, illetve több más ázsiai ország lesz, ebben azonban veszélyek is rejlenek, mert félő, hogy befektetési buborék alakulhat ki a térségben. Az Egyesült Államokban, Japánban, és sok más fejlett országban lassú lesz a fellendülés. Az IMF vezérigazgatója szerint sok kockázatot rejt magában, hogy mikor, és hogyan tér vissza az élet a normális kerékvágásba, mikor szűnnek meg a gazdaságösztönző programok.

A bankok ismét kezdenek bízni Kelet-Európában. A közép-kelet-európai befektetésekkel bíró vezető bankok az FT körképe szerint most már "arra fogadnak", hogy a térség az idén megkezdi a kilábalást a gazdasági válságból. A londoni gazdasági napilap értesülései szerint az olasz UniCredit például száz új fiók megnyitását tervezi Közép-Kelet-Európában, az osztrák Raiffeisen International internetes bankszolgáltatást indít, az Erste pedig csak Romániában - legnagyobb térségi piacán - hetven fiókot nyit.

A Fitch Ratings ugyanakkor január első hetében Londonban kiadott helyzetértékelésben azt írta: az idén valószínűleg "számos piaci szereplő újragondolja, hogy milyen stratégiai ésszerűség szól közép-kelet-európai tevékenysége mellett". A nagybefektetők várhatóan fenntartják térségbeli működésüket, esetleg valamelyest kiigazítják portfoliójukat. A kisebb hálózatokat üzemeltető befektetők azonban megfontolás tárgyává tehetik tevékenységüket, tekintettel a gazdasági kihívásokra, és a növekedési dinamika várható korlátaira.

A Fitch Ratings szerint mindazonáltal csekély annak a valószínűsége, hogy az anyabankok hagynák tönkremenni közép-kelet-európai érdekeltségeiket, mindaddig, amíg nagy stratégiai jelentőséget tulajdonítanak tevékenységüknek e térségben, különösen az EU-tagállamokban. A támogatás megvonásának kockázata azonban növekedhet, ha a térség - és ennek következtében valamely helyi érdekeltség - stratégiailag kevésbé fontossá válna, főleg akkor, ha egy adott anyavállalat gyenge pénzügyi helyzetben van, és maga is segítségre szorul saját kormánya részéről.

Ami Magyarországot illeti, már nincs szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi támogatására. Oszkó Péter pénzügyminiszter a Financial Times internetes kiadásában hétfőn megjelent interjúban kijelentette: Magyarország kizárólag a piacról is fedezni tudja külső finanszírozási igényeit. "Már nincs szükségünk az IMF-pénzre, és arra számítok, hogy miután Magyarország a jövőre nézve is ugyanezt a pályát célozza, nem is lesz szükségünk pénzügyi segítségre" - idézte a lap.

Irina Ivascsenko, az IMF budapesti állandó irodájának vezetője ugyanakkor a lapnak azt mondta: "nyilvánosan üzenjük az ellenzéknek, hogy óvatosnak kell lenni a deficit meghatározásával ... de nem elfogadható olyan gazdaságpolitika, amely a hiány megkétszereződéséhez vezet, mivel ez veszélyeztetné a költségvetés fenntarthatóságát".

Bukarest még nem mondhatja el, hogy nincs szüksége az IMF segítségére. A román fővárosba várják az IMF, a Világbank és az Európai Bizottság küldöttségét, tagjaik szerdától alaposan "átvilágítják" a román gazdaság helyzetét. A zűrzavaros belpolitikai események, illetve a költségvetés rendezetlen ügye miatt Románia nem kapta meg az IMF szervezésében tavaly márciusban kötött 20 milliárd euró értékű, többoldalú készenléti hitelmegállapodás decemberben esedékes harmadik részletét. A múlt héten azonban a román parlament elfogadta a várva várt éves költségvetést, így időszerűvé vált a nemzetközi pénzintézetek képviselőinek helyszíni tájékozódása.

Szerbia ugyanakkor elveszítheti világbanki hitelét, ha nem gondoskodik a hatékonyabb felhasználásról - legalábbis ezt mondta a Blic című belgrádi újságnak Simon Grey, a Világbank szerbiai képviseletének vezetője. A szakember szerint a kölcsönök hatékonyabb felhasználására van szükség, nem pedig újabb hiteligények benyújtására. Erre az évre a Világbank egyetlen új beruházási kölcsönt sem fog jóváhagyni Szerbiának a már megszavazott, a belgrádi költségvetés támogatására szánt 200 millió dolláron felül - mondta.

Szlovákiában ötéves csúcsra szökött fel a munkanélküliség. Az UPSVAR munkaügyi és szociális központ hétfőn közzétett adatai szerint decemberben 12,66 százalék volt a munkanélküliségi ráta, egy évvel korábban 8,4 százalék. A munkaügyi központ vezetője szerint a decemberi növekedés elsősorban szezonális okokkal magyarázható, mindamellett várakozásai szerint idén januárban tovább fog romlani a helyzet a munkaerőpiacon.

A francia kormány közel a duplájára, 1,4 százalékkal javította fel az idei gazdaságnövekedéssel kapcsolatos előrejelzését. A korábbi becslés a bruttó hazai termék (GDP) 0,75 százalékos növekedéséről szólt. Christine Lagarde francia gazdasági miniszter szerint a nemzetközi környezetben bekövetkezett kedvező változások, és a francia termékek iránti külföldi kereslet bővülése tették lehetővé a GDP-növekedéssel kapcsolatos előrejelzés módosítását.



Oszd meg a(z) Gazdasági válság - A vártnál nagyobb globális fellendülés, kockázatokkal című cikket a Facebook-on, kattints >>>