A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén Hoffmann Rózsa kiemelte: a fejlett államok felismerték, hogy az oktatásba történő beruházás nélkül a gazdaság fejlesztése, erősítése "illúzióvá válik" egy idő után, hiszen a gazdasági élet számára az oktatás biztosítja a felkészült, jól képzett munkaerőt.

    Parragh László, az MKIK elnöke is hangsúlyozta: az oktatás szerkezetének találkoznia kell a reálgazdaság igényeivel, és ezért a kamarákon keresztül a gazdasági szereplőknek is részt kell venniük az államilag támogatott képzés kialakításában, a létszámok meghatározásában.

    A magyar felsőoktatás jelenleg számos anomáliával küzd, 20 év alatt megnégyszereződött a hallgatói létszám, "felhígulás" érzékelhető, és az elsajátított tudással is problémák vannak a gazdasági szereplők szerint - mondta az elnök. Hozzátette: míg 1990-ben a jelentkezők mintegy 36 százaléka került be a felsőoktatásba, 2008-ban már gyakorlatilag 80 százaléka.

    A kamara számításai szerint évente minimum 70-80 milliárd forint többletköltséggel jár a túlképzés - hangsúlyozta Parragh László.

    Kifejtette: az elmúlt években jelentős felsőoktatási beruházások voltak, a forrásokat ugyanakkor főként infrastruktúra fejlesztésre fordították, és nem látható, hogy az oktatás színvonala emelkedett volna.

    A műszaki és természettudományi képzésben tanulók számát növelni kell, adott esetben meg kell kétszerezni - emelte ki, és egyben szorgalmazta, fontolják meg a döntéshozók, hogy a szakképzésben már működő regionális fejlesztési és képzési bizottságokhoz hasonló szervezeteken keresztül a kamarák is beleszólhassanak a felsőoktatási keretszámok meghatározásába.

    Parragh László szerint az a legfontosabb, hogy intézményes módon vonják be a gazdaság szereplőit a felsőoktatásba, ezért erősíteni kell a felsőoktatás és az üzleti szféra együttműködését, valamint meg kell honosítani a vállalkozói kultúrát, és a menedzsment szemléletű vezetési gyakorlatot.

    Az MKIK elnöke szerint erősíteni kell az állami irányítást a regionális tervezésben, és országos szinten ki kell építeni a pályakezdő diplomások pályakövetési rendszerét.

    Hoffmann Rózsa elmondta: a közoktatás fejlesztése, magas színvonala nélkül a felsőoktatás reformja sem lehet teljes, mivel a közoktatás hiányosságai is szerepet játszanak abban, hogy egyre kevesebb tudással kerülnek be a fiatalok a felsőoktatásba.

    Az államtitkár is hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási stratégia sarkalatos pontja, hogy növeljék a természettudományos és a műszaki képzésben részt vevő hallgatók arányát.

    Jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt van a felsőoktatási törvény tervezete - fűzte hozzá.