Hogyan harcoljunk ki jobb fizetést?
2009.07.15
Forrás: HRPortál
Szerző:
HRPortál Hírek Hírkategória:
munkaügy
A mostani nem az az időszak, amikor csak úgy visszautasíthatunk egy állást az alacsonyabb fizetés miatt. Ha viszont már nyeregben érezzük magunkat, és egyértelmű vált, hogy leendő munkaadónk minket tart a legalkalmasabbnak az adott posztra, ne féljünk magasabb bért kérni, hiszen az ajánlatot valószínűleg már nem fogják visszamondani. Ha kapunk egy állásajánlatot, akkor az azt jelenti, hogy minket tartanak a legalkalmasabbnak a pozícióra. Ne felejtsük el, hogy feltehetőleg sok ember jelentkezett a munkára, és a toborzással foglalkozó munkatársak akár több száz önéletrajzot is átfésülhettek, illetve több tucat interjút készíthettek a jelöltekkel. Mindezek után ha nagyobb összegű fizetést kérünk, valószínűleg nem akarnak majd mindent elölről kezdeni. Így amikor rákérdeznek a fizetésre, vázoljuk fel bátran, milyen képességekkel rendelkezünk, ami miatt megérdemelnénk a magasabb fizetést. "A vállalatok számítani fognak arra, hogy a leendő dolgozó fellép egy bizonyos bérigénnyel" - mondta Ford Myers, a tanácsadással foglalkozó Career Potential elnöke a Forbes.com-nak. "Csalódottak lesznek, ha nem így fog történni, miután éppen azért választották az adott személyt, mert ügyesnek és eszesnek tartják. Éppen hogy talpraesettséget várnak el" - tette hozzá. Ugyanakkor nem mindegy, hogy ezt miként próbáljuk elérni. Az első feladat, hogy kiderítsük, a cégnek mire van szüksége ahhoz a munkakörhöz, amiben alkalmazni kívánnak minket. Ha a hátterünk és a kívánt képességeink stimmelnek, akkor tervezzük meg, miként bizonyítsuk a munkáltatónak, hogy kellő tapasztalattal rendelkezünk a pozícióhoz. Ne áruljuk el előző fizetésünket Soha ne mondjuk el, hogy mennyi fizetést kaptunk az előző munkahelyünkön. Annak egyébként sincs jelentősége a következő javadalmazásunkat illetően, miután az új pozíciót egy másik vállalatnál fogjuk betölteni teljesen új körülmények között. Soha ne hozzuk fel ezt a témát, mielőtt a cég rákérdez. Ha mégis elhangzik ez a kérdés, akkor próbáljunk valahogyan kibújni a reagálás alól. Íme néhány lehetséges válasz: - "A fizetés fontos téma, de örülnék, ha akkor beszélnénk róla, amikor már eldöntötték, hogy szeretnének-e alkalmazni."
- "Ha kiderült, hogy én vagyok a megfelelő személy a munkára, biztos vagyok benne, hogy meg fogunk tudni egyezni."
- "Elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy valóban én vagyok-e a legalkalmasabb személy a pozícióra." Bár nagyon sok cég már az önéletrajzban kér fizetési igényt, ha lehet, mégse beszéljünk a fizetésről, amíg nem ajánlják fel a munkát. Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, mennyit is érünk a piacon, ezért mindenképpen járjunk utána, hogy az adott pozícióban mennyi az átlagfizetés. Óvatosan fogalmazzuk meg igényeinket Beszéljünk olyan emberekkel, akik hasonló pozícióban dolgoznak nagyjából ugyanolyan tevékenységi kört végző cégeknél. Az is fontos, hogy ugyanabban a szférában dolgozzunk, hiszen egy könyvelő a non-profit területen nem biztos, hogy ugyanazt a munkát végzi, mint az, aki egy nagyvállalatnál dolgozik. Miután összehasonlítottuk ezen ismerőseink fizetéseit azzal, amit ajánlottak nekünk, és ez utóbbit túl alacsonynak találjuk, akkor nyugodtan osszuk meg a toborzást végző személlyel, hogy mit tapasztaltunk. Fogalmazzunk finoman, mondjuk például, hogy ezen adatokat figyelembe véve, és azt a tényt, hogy adott esetben 15 éve dolgozunk a szakmánkban, túl óvatosnak tartjuk az ajánlatot. Természetesen az, hogy ki tudunk-e harcolni egy magasabb fizetést, attól is függ, hogy milyen pénzügyi helyzetben van az adott cég. Sok társaság közzé teszi az erre vonatkozó adatokat, amire a neten, például a gazdasági oldalakon is rákereshetünk. Ha nem emelnek, kérjünk bónusztHa olyan helyet keresünk, ahol a rugalmasság jellemző, számítani kell arra, hogy a fizetés tekintetében egyáltalán nem olyan rugalmas az adott vállalat. Ha a jövendőbeli munkáltatónk nem tud magasabb javadalmazást ajánlani, akkor óvatosan említsük meg, hogy akkor is elégedettek leszünk, ha a fizetésünk mellé bónusz is jár majd. Kérjük meg, hogy egy év múlva térjünk vissza a kérdésre, amikor is a teljesítményünk alapján számítanánk majd pluszfizetésre. Ha már minden taktikát bevetettünk, és a cég mégsem emel, akkor tekintsünk úgy a pozíciónkra, mint egy átmeneti állásra. Később jól jöhet, ha az adott munkakört be tudjuk írni az önéletrajzunkba, mégis keresünk valamennyit, és szakmai kapcsolatokat is tudunk építeni. Csak nehogy csalódást érezzünk, ha mégis öt évig a vállalatnál ragadunk, és még mindig ugyanazt a fizetést kapjuk.
Oszd meg a(z) Hogyan harcoljunk ki jobb fizetést? című cikket a Facebook-on, kattints >>>
|
Cikkhez kapcsolódó címkék:
HR
|
|
Címkék
cafetéria(53), befektetés(7), munkaügy(338), foglalkoztatás(60), szja(33), adózás(289), saját rendezvény(18), áfa(24), számlázás(9), eva(27), adókedvezmény(18), egészségpénztár(2), egészségbiztosítás(3), tb(9), nyugdíj(153), juttatás(14), járulék(23), munkajog(141), letöltés(2), gazdaság(415), szakjogász(2), jogi képzés(7), szakjogász képzés(2), pte(9), munkajogi szakokleveles(56), ÁJK(3), adószakértő(22), adótanácsadó(17), okleveles adószakértő(1), vagyonadó(24), 0908(5), bevallás(32), apeh(108), HR(24), üzemanyagár(33), üzemanyagárak(25), szakképzés(18), bér(54), oktatás(50), családi pótlék(4), törvény(45), munkakör(76), lakástámogatás(3), iparűzési adó(8), atipikus foglalkoztatás(1), atipikus(1), válság(62), leépítés(3), pénz(25), transzferár(4), kapcsolt vállalkozás(1), gépjármű(4), kamion(2), autóközlekedés(4), mérlegképes(9), gyes(5), gyed(4), ellátás(1), cég(28), cégadat(8), RODIN(35), reklám(1), cégautó(3), klíma(1), bulvár(1), sztrájk(10), környezetvédelmi(4), termékdíj(4), közalkalmazott(6), költségvetés(36), eho(3), hozzájárulás(5), egészségügyi hozzájárulás(0), outsourcing(3), munkaerő-kölcsönzés(28), utalvány(3), illeték(14), nőnap(0), beszámoló(2), rendelet(2), egypercben(1), teszor(0), teáor(0), feor(0), szj(0), felszámolás(6), építőipar(2), matolcsy(9), bírság(2), vám(7), okmány(3), bankadó(27), személyi hírek(100), számvitel(2), számviteli szabályzat(1), egyszerűsített foglalkoztatás(7), pszáf(12), bank(25), támogatás(6), pályázat(2), hitel(22), széchenyi kártya(4), államháztartás(17), önkormányzat(12), kormányhivatal(8), közbeszerzés(19), háztartási munka(1), munkavégzés(24), tao(5), társasági adó(5), biztosítás(3), különadó(22), kamara(2), imf(7), jog(18), válságadó(26), adótörvény(51), adótörvények(53), ksh(5), statisztika(2), széchenyi terv(6), felsőoktatás(4), internet(10), kormányzat(21), fejlesztés(4), könyvelő(2), öröklés(1), állás(2), eu(19), feosz(1), gyermekvédelem(1), gyermekjog(1), karácsony(1), fenyők(1), számla(2), havazás(1), média(6), infokommunikáció(1), parlament(11), turizmus(2), sziget fesztivál(1), felmondás(1), monetáris tanács(2), egészségügy(17), táppénz(3), tanügyigazgatás(1), családi kedvezmény(1), nav(29), pénzügy(15), energiaszolgáltatás(1), családtámogatás(1), mnb, magyar nemzeti bank(3), mnb(4), magyar nemzeti bank(1), közigazgatás(5), szép kártya(3), széchenyi pihenő kártya(4), adósmentés(0), devizahitelesek(1), devizahitel(2), üdülési csekk(1), hőségriadó(2), politika(2), közvélemény kutatás(1), kormánybiztos,esztergom(1), nyakkendő(1), budapest(3), pécs(1), fogyasztóvédelem(1), munkatörvénykönyve(42), új munkatörvénykönyve(8), máv(2), alapkamat(1), sikkasztás(1), gdp(1), mti(3), kánikula(1), főváros(3), zöld könyv(1), pótfelvételi(1), szte ájk(1), könyvbemutató(1), népszámlálás(1), szavazás(1), pszichológia(1), alaptörvény(0), európai unió(2), végtörlesztés(2)
|