A romló gazdasági körülmények, megszorító csomagok kihatással vannak az öregségi és korkedvezményes nyugdíjakra is. Az európai országokban egyre többen érik el a nyugdíj korhatárt és így a kifizetések is jelentősen nőnek. A helyzet lassan tarthatatlanná válik, így sürgős változtatásokra van szükség a nyugdíj rendszerekben.

Többpilléres nyugdíjrendszer kontra svéd-modell

A szomszédos országokban évek óta némi eltérésekkel többpilléres nyugdíjrendszert vezettek be. A pillérek - 1-es és 2-es - általában az életkorhoz és a szolgálati időhöz kötődnek. A pilléreken belül pontozásos rendszert is alkalmaznak, a pontokat az életkor és a megszerzett szolgálati idő összege adja.

Egyre többet hangoztatják a svéd-modell bevezetését, melynek lényege, hogy számlán tartják nyilván az egyéni befizetéseket, s azt az időtartamot is, amennyi ideig a biztosított a járulékait fizette. A nyugdíjasok kifizetését az aktív korúak befizetéseiből finanszírozzák, azonban csak annyit fizetnek ki, amennyi a nyugdíjkasszába befolyt. A svéd modell szerint, aki több járulékot fizetett be annak több nyugdíj is jár, mennél tovább marad valaki a munkaerőpiacon annál magasabb ellátásra számíthat. Ez a rendszer nem igényel költségvetési hozzájárulást, csak annyi kerül szétosztásra, amennyi az államkasszába befolyt.

A fentiekben említettük, hogy többpilléres nyugdíjrendszer jellemző Romániára és Bulgáriára, de 2010-ben ezen változtatni akarnak.

Változik a nyugdíjrendszer és csökkentik a járandóságot Romániában

Romániában a jelenleg két pilléren nyugvó biztosítási rendszert 2008. január elsején vezették be. Az egyes pillérbe tartoznak a 35 évesek vagy annál fiatalabbak, a kettes pillérbe pedig az ennél idősebbek. Az 1. pillérbe tartozó munkavállalók bruttó jövedelmük után 9.5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetnek. A 2. pillérben biztosítottak esetében ebből a 9.5 százalékból 2 százalék egyéni számlára kerül. Az egyéni számlára történő befizetés mértéke minden egyes évben 0.5 százalékkal nő 2016-ig, amíg 6 százalék nem lesz.

Ezzel ellentétes folyamat zajlik az 1. pillérbe történő befizetéseknél, ott ugyanis 2016-ig 0.5 százalékkal csökken a befizetendő járulék mértéke, amíg az 5.5 százalékot el nem éri. A nyugdíj megállapítása is különbözik a két pillérben. Az 1-es pillérben az előírt életkor elérése és a szolgálati idő megszerzése, míg a 2-es pillérben akkor áll fenn jogosultság, ha az adott személy elérte az 1-ben megadott életkort. Az öregségi nyugdíj összege nyugdíjpontoktól függ. A nyugdíjpontok mértéke nem lehet kevesebb, mint a tervezett átlagos bruttó bér 37.5 százaléka, 2008-ban 581.30 lej, azaz 162. A 2. pillérben életfogytig tartó nyugdíjat állapítanak meg a felhalmozott tőke alapján, amelyből csak az előírt díjak vonhatók le.

A gazdasági visszaesés következtében azonban 2011-től az eddig aránylag kényelmes nyugdíjrendszert megváltoztatják. A svéd-modellhez hasonló jogszabályt fogalmaztak meg, hogy közép és hosszú távon is ki tudják fizetni a nyugdíjakat, s ami a legfrissebb hírek szerint tüntetéshez vezet. Célul tűzték ki, hogy egységesítik az állami nyugdíjrendszert azon nyugdíjak megszüntetésével, ami jelenleg az igazságügyben, rendőrségen és a hadseregben dolgozókat érinti leginkább.

Az új rendszert 2011-től szeretnék bevezetni, mely szerint az életbelépéstől számított öt hónapon belül újraszámolják a közalkalmazottak járandóságát, és a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás mértékét, valamint a szolgálati időt veszik alapul az új nyugdíjak kiszámításakor. Ettől a változtatástól körülbelül 500-800 millió eurós megtakarítást remélnek. A változtatás azért is szükséges, mert már tavaly a költségvetésből 1,5 millió eurót kellett átcsoportosítaniuk a nyugdíjalapba, hogy az összeomlást elkerüljék. További gondot jelent, hogy sokan visszaéltek a betegségi és korkedvezményes nyugdíjazással, ami ahhoz vezetett, hogy az átlagos nyugdíjazási életkor 54 év volt a törvényben foglalt 58 helyett. Az új jogszabály (amennyiben a parlament elfogadja) ezen is szigorítani akar és egységesen, a férfiak és nők 65 évesen mehetnek nyugdíjba és azt is tervezik, hogy 15 százalékkal csökkentik a nyugdíjakat.

Kétpilléres nyugdíjrendszer Bulgáriában

Bulgária nyugdíj rendszere Romániához hasonló. Itt is két pillér van, az 1. pillérben az előírt életkor elérése és a szükséges nyugdíjpont megszerzése a feltétel, míg a 2. pillérben az ellátásra való jogosultság akkor áll fenn, ha az adott személy az 1. pillérben jogosultságot szerzett. 2009-től férfiak esetében 63. életév betöltése és 100 pont megszerzése, nők esetében 60. életév betöltése és 94 pont megszerzése szükséges. Ha valaki nem rendelkezik a szükséges nyugdíjpontokkal, akkor 65 éves életkor betöltésétől mehet nyugdíjba, ha minimum 15 év szolgálati időt szerzett, amelyből legalább 12 évben ténylegesen fizetett járulékot.

Az öregségi nyugdíj összege az 1. pillérben attól függ, hogy a referencia-időszakban a biztosított keresete évente hányszorosa vagy hányadrésze volt az országos átlagkeresetnek, valamint, hogy a nyugdíjazást megelőző 12 hónapban elért országos járulék köteles átlagkeresettől, biztosítási idő hosszától. A 2. pillérben az öregségi nyugdíj függ az egyéni számlán lévő összegtől, az elfogadott, a várható életkor és az ellátás fajtájától, valamint a jóváhagyott technikai kamat mértékétől. A minimum nyugdíj 2008. 07. 01-től havi 113.49 leva (58) az 1. pillérben. A 2. pillérben nincs minimum nyugdíj és a nyugdíjakból nem vonnak adót.

Csehország: 65 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt

Csehországban jelenleg a férfiaknál 62 év, nőknél a gyermekek számától függően 57-61 év a korhatár. További feltétel a teljes nyugdíj megszerzéséhez a legalább 25 év biztosítási időszak. Csehországban a következő kormánynak be kell terveznie a nyugdíjkorhatár emelését legalább 65 éves korra, egyébként a jelenlegi nyugdíjrendszer nem lesz tartható. Amennyiben a kormány az átlagbér és az infláció növekedéséhez mérten értékeli át a nyugdíjakat, akkor a nyugdíjkorhatárt legalább 70 éves korra kellene felvinni. A nyugdíjrendszer átalakításának egyik lehetséges módja lehet, ha a nyugdíjakat az államkasszából finanszírozzák. Ennek feltétele azonban a közkiadások radikális átcsoportosítása, ezt pedig adóemelés és a közkiadások jelentős lefaragásának kombinációjával lehetne elérni. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül és elutasítják a nyugdíjrendszer átalakítását, akkor Csehország 2014-ben az államcsőd szélére kerülhet.

Szlovákiában nyugdíjasként is megéri tovább dolgozni

Szlovákiában az öregségi nyugdíjkorhatár férfiak és nők esetében is 60 év. Az öregségi nyugdíjra való jogosultság további feltétele 25 év szolgálati idő. Öregségi résznyugdíjat lehet igényelni 65 éves kortól 10 év szolgálati idő után, nőknél erre már a 60. életév betöltésétől lehetőség van, amennyiben 20 év szolgálati idővel rendelkezik az igénylő. Arra is van lehetőség, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után a jogosult tovább dolgozzon, és ezzel további szolgálati időt szerezve növelje nyugdíjának összegét (halasztott nyugdíj), de a minimális szolgálati idő megléte ebben az esetben is követelmény.

Az öregségi nyugdíj összege veszélyeztetettségi kategóriáktól függ. Az 1-es kategóriában a figyelembe vehető jövedelem 60 százaléka, plusz a munkakörben eltöltött 21. év után évi 2 százalék kiegészítés (a maximum kiegészítés 30 százalék). A 2. veszélyeztetettségi kategóriában a figyelembe vehető jövedelem 55 százaléka, plusz a munkakörben eltöltött 21. év után évi 1,5 százalék kiegészítés (a maximum kiegészítés 25 százalék).

A 3. veszélyeztetettségi kategóriában a figyelembe vehető jövedelem 50 százaléka, plusz a munkakörben eltöltött 26. év után évi 1 százalék kiegészítés (a maximum kiegészítés 25 százalék). A nyugdíjkorhatár betöltése utáni minden olyan 90 napos időszakra, amelyben a nyugdíjjogosult még dolgozik, 1,5 százalékkal nő a nyugdíj megállapításához figyelembe vett alapjövedelem.

Jó dolguk van az osztrák nyugdíjasoknak

Ausztriában jelenleg az öregségi nyugdíjkorhatár nőknél 60 év férfiaknál pedig 65 év, azonban a nők nyugdíjkorhatára fokozatosan ki fog tolódni 65 évre. Akkor válik valaki nyugdíj jogosulttá, ha legalább 15 éven keresztül fizeti a járulékot. A nyugdíj összege függ a biztosított jövedelmétől, életkorától és a biztosítás időtartamától. A nyugdíjszámítás alapját képező jövedelem felső határa, a járulékplafon havi 3. 930 euró.

Egyedülálló nyugdíjas esetén a minimumnyugdíj összege 747 euró, házaspár esetében pedig 1.120 euró. A nyugdíj értéke 2,5 százalékával növekszik évente és 14 alkalommal kerül kifizetésre. A férfiaknál és nőknél 62 éves korban, illetve a nehéz fizikai munkát végzőknél 60 éves korban nyílik lehetőség korai nyugdíjra, résznyugdíjas lehetőség nincs Ausztriában.

Az országokat egymás mellé állítva láthatjuk, hogy Ausztriában lehet jó nyugdíjasnak lenni. Persze kérdés, hogy meddig. Más európai országok, Görögország, Spanyolország, Portugália - több milliárd eurós megszorításokra kényszerülnek a válság miatt és ezek a megszorítások a nyugdíjasokat sem kímélik.



Oszd meg a(z) Hol érdemes nyugdíjasnak lenni? című cikket a Facebook-on, kattints >>>