Az EU brüsszeli végrehajtó testülete már 2004-ben előterjesztett egy javaslatot a munkaidőről szóló uniós szabályozás módosítására. A javaslat célja az irányelv ügyeleti időre való alkalmazásának pontosítása volt, valamint annak tisztázása, milyen rugalmasság alkalmazható a minimális pihenőidő kiadásában, és hogy nagyobb rugalmasságot kell-e biztosítani a heti munkaidő kiszámításában; továbbá, hogy az átlagos heti munkaidőre vonatkozó 48 órás korlát egyéni önkéntes túllépését hogyan kell kezelni. Az uniós tagországok kormányait képviselő tanács és az Európai Parlament azonban hosszas tárgyalások ellenére sem tudott megegyezni a javaslatról.

    Andor most úgy vélte: a jelenlegi helyzet sem politikailag, sem jogilag nem tartható fenn. "Újrakezdésre és új uniós szintű szemléletre van szükség" - fogalmazott a magyar biztos a témáról Brüsszelben kiadott közlemény szerint. "Nem lesz könnyű, de bízom abban, hogy a jelenlegi szabályok alkalmazásáról szóló új jelentés segít abban, hogy túllépjünk a korábbi vitákon, és olyan kiegyensúlyozott megoldást találjunk, amely a munkavállalók, a fogyasztók és a vállalatok XXI. századi valós igényeit tükrözi."

    Az említett jelentés arról szól, hogyan alkalmazzák a tagállamok ma a munkaidővel kapcsolatos szabályokat. Eszerint a tagországok jelentős részében komoly erőfeszítéseket tettek arra, hogy a nemzeti jog tükrözze az uniós szabályokat. Az uniós országok munkavállalóinak nagy része olyan munkaidő-szabályok alapján dolgozik, amelyek tiszteletben tartják az uniós előírásokat, sőt sok esetben a nemzeti szabályozás nagyobb védelmet nyújt számukra az uniósnál. Soknak tartja ugyanakkor a bizottság azokat az eseteket, amelyekben a tagállamok éltek az irányelv alkalmi figyelmen kívül hagyásának lehetőségével.

    A mostani konzultáció a szociális partnerek álláspontját kéri ki. Olyan kritikus témákban vár tőlük véleményt, mint például az ügyeleti idő, a minimális pihenőidő kiadása, a túlórák kezelése, a munka és a családi élet jobb összeegyeztetése.