Megszűnik a Költségvetési Tanács titkársága, új, háromtagú testület jön létre új jogosítványokkal. Nő az MNB felügyelő bizottsága díjazása; módosul távközlési cégek különadó számítása, az energiaellátókra is sávosan progresszív adótáblát alkalmaznak. Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2011. évi költségvetést megalapozó salátatörvényt; annak kétharmados részei 255 igen, 90 nem szavazatot kaptak, a feles részeit pedig 254-en támogatták, és 91-en utasították el. A Fidesz és a KDNP voksolt igennel, az MSZP, a Jobbik és az LMP elutasította a javaslatot. A képviselők döntöttek arról is, hogy a jogszabály sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.

A jogszabály - a salátatörvény hatályba lépésével - jogutód nélkül megszünteti a Költségvetési Tanács (KT) titkárságát, az új, háromtagú testületnek új jogosítványokat ad. A KT a jövőben a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, az Állami Számvevőszék elnökéből, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdászból áll; a jelenlegi KT-tagok megbízatása megszűnik. A törvény szerint a KT véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről, ha azzal nem ért egyet, akkor a kormány újra megtárgyalja a tervezetet, és azt ismét megküldi a tanácsnak, amely véleményét nyilvánosságra hozzák.

 

A salátatörvény változtat a cégek különadó-számításán úgy, hogy a távközlési tevékenységet végző cégek adómentességét 100 milliós adóalapról 500 millióra emeli, az energiaellátóknál pedig sávosan progresszív táblát alkalmazna; az energiaellátókra is sávosan progresszív adótáblát kell alkalmazni a jelenlegi lineáris adókulcs helyett, annak érdekében, hogy az adó jobban igazodjék az adóalanyok teherviselő képességéhez. Az új rendelkezéseket már a 2010-es adóévben is alkalmazni kell.

 

A törvény részeként módosul a jegybanktörvény is: változik az MNB felügyelő bizottságának a díjazása. Jelenleg a felügyelő bizottsági elnök fizetése az MNB elnök bérének a 15 százaléka, míg a tagoké annak 10 százaléka. A módosítás fix összegűvé teszi a felügyelő bizottság tagjainak díjazását: az elnöké havi bruttó 1,2 millió forint, míg a tagoké havi bruttó 800 ezer forint lesz. A jogszabály rögzíti azt is, hogy a korábbi általános költségvetési tartalék helyébe a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék lép, amely a költségvetés kiadási összegének 0,5-2 százaléka lehet. (A jövő évi költségvetésben 90 milliárd forint szerepel. Ez a 13.838 milliárd forint kiadási főösszeg 0,65 százaléka.) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére annak 40 százaléka használható fel az első félévben, ennél nagyobb arányú felhasználáshoz az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.

 

Beemelné az alkotmányba a kormány a Költségvetési Tanácsot (KT), mint az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szervet. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn nyújtotta be a parlamentnek alkotmánymódosítási javaslatát, amelyben azt kezdeményezi, hogy az alaptörvénynek az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) és a Magyar Nemzeti Bankról szóló fejezete egészüljön ki a Költségvetési Tanáccsal. Rögzítené, hogy a KT az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerve. Tagja a jegybank elnöke, az ÁSZ elnöke és egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett tag. A tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a költségvetésről szóló törvény előkészítésében - áll a javaslatban. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba.

 

Az előterjesztő szerint javaslata arra irányul, hogy az alaptörvény módosításával beemelje a KT-t az alkotmányi jogállással rendelkező szervek közé, feladatait, jogállását alkotmányi szinten rögzítse, tovább erősítve ezzel a testület közjogi helyzetét. Navracsics Tibor kezdeményezte azt is, hogy módosítsák a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvényt, és ebben rögzítsék: a köztársasági elnök a KT egy tagját a kiemelkedő tudású közgazdászok közül nevezi ki.