Az idén jelentősen változik a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás, ami az alkalmi munkavállalói könyvet, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését, a munkaerő-kölcsönzést, valamint a gyermekgondozási segélyt érinti - hívja fel a figyelmet az RSM DTM adótanácsadó cég.

Április 1-jétől megszűnik az alkalmi munkavállalói kiskönyv, ezeket 2010. július 31-ig kell leadni a Munkaügyi Hivatalnak - ismerteti a cég hírlevele.

Az alkalmi munkavállalói kiskönyvet az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás váltja ki. A munkáltató ilyenkor is köteles meghatározott tartalmú munkaszerződést kötni a munkavállalóval, ha a munkavégzés egybefüggően meghaladja az 5 napot, és a munkavégzés megkezdése előtt elektronikus úton be kell jelenteni az adóhatóságnak a munkavállaló foglalkoztatását. Ha a foglalkoztatás nem haladja meg az 5 napot, elegendő jelenléti ívet vezetni, a bejelentés azonban ekkor is kötelező, ami telefonon, vagy elektronikus úton is megtörténhet.

Az egyszerűsített munkavégzés esetei a következők: az alkalmi jellegű munkaviszony (ha a határozott időre szóló munkaviszony időtartama legfeljebb 5 naptári nap, havonta legfeljebb 15 naptári nap, vagy évente legfeljebb 90 naptári nap); az idényjellegű munkaviszony (mezőgazdaság, idegenforgalom), ha a munkavégzés nem haladja meg a 31 napot, illetve idegenforgalom esetében nem haladja meg a szezonidőszakot (például síszezont); a munkaviszony természetes személy háztartásában van; a kiemelten közhasznú szervezetek által létesített munkaviszony.

Ez év január 1-je óta a munkáltató jogutód nélkül történő megszűnésekor a kijelölt felszámolónak, végelszámolónak a megszűnés előtt 30 nappal - a csoportos létszámcsökkentéshez hasonlóan - tájékoztatnia kell a területileg illetékes állami szervet a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének várható időpontjáról, illetve az érintett munkavállalók létszámáról.

Munkaerő-kölcsönzés esetén - az Alkotmánybíróság döntése alapján - változnak a szabadság kiadásának a szabályai. A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb egy hónappal a szabadság kezdete előtt kell közölnie a munkavállalóval.

Módosulnak a munkaügyi bírság kiszabásának szabályai is. A foglalkoztató mentesül a munkaügyi bírság alól, ha a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, vagy a bejelentési kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti.

A május 1-jétől hatályba lépő törvény értelmében a gyermekgondozási segély (gyes) időtartama az eddigi három évről kettőre csökken. A Munka Törvénykönyve (Mt.) viszont nem csökkenti ezzel egyidejűleg az ehhez kapcsolódó felmondási tilalom mértékét, tehát a felmondási tilalom továbbra is fennáll a gyermek 3 éves korának betöltéséig azon szülőnél, aki gyermekének gondozása céljából utoljára vette igénybe a fizetés nélküli szabadságot.

Május 1-jén lép életbe azon módosítás is, amely szerint az örökbe fogadást egy kötelező gondozásba helyezési időszak előzi meg, ezért a felmondás védelme a kötelező gondozásba helyezéstől számított legfeljebb hat hónapig megilleti a munkavállalót.

A munkaviszonyhoz, illetve biztosítási időhöz kötött juttatás, azaz a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) jogosultsági ideje 180 napról 365-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a kismamának a szülést, illetve a gyed igénylését megelőző 2 éven belül minimum 365 nap igazolt munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon tgyást, majd gyedet.

A terhességi-gyermekágyi segélynél és a gyednél további változás, hogy a jogszerző időbe nem számítható be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 napot lehet majd figyelembe venni. A szociális tárca számításai szerint a gyedre vonatkozó változások az igénybe vevők alig 5 százalékát fogják érinteni. A gyed továbbra is a gyermek kétéves koráig jár majd. A gyesnél a jövőben sem lesz szükség jogszerző időre, ám ennek időtartama háromról két évre csökken, kivéve az ikergyermekeket, amikor a kismamák továbbra is a tankötelessé válás évének a végéig kapják a segélyt.

A három vagy több gyermeket nevelőknél a gyermeknevelési támogatás (gyet) eddig a legkisebb gyermek hároméves korától nyolcéves koráig járt. A törvénymódosítással az alsó határ három évről két évre módosul, a felső határ azonban nem változik. Ez azt jelenti, hogy egy évet nyernek a főállású anyák.



Oszd meg a(z) Jelentős változások a munkaviszony szabályozásában című cikket a Facebook-on, kattints >>>