A deficit nagyságát alapvetően meghatározza, hogy a 3 százalék körüli gazdasági növekedés egyenlegjavító hatását ellensúlyozzák a 2012-ben és 2013-ban hatályba lépő adócsökkentések a testület szerint. A KT és a kormány középtávú kitekintésében szereplő egyenlegek közti különbség 2011-14 között folyamatosan növekszik; 2013-ban és 2014-ben a rés már meghaladja az ezermilliárd forintot.

     A magán-nyugdíjpénztári portfolióban található, nem állampapír típusú eszközök értékesítésével a következő években a kormány az elsődleges költségvetési egyenleg kiigazítása - és így a költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása - nélkül is átmenetileg jelentősen csökkentheti a bruttó államadósságot - fogalmaznak.

    A testület javuló külső konjunktúrára és a korábban vártnál gyorsabb növekedésre számít: a GDP növekedése az idei 1,2 százalékról jövőre 2,9 százalékra, 2012-ben 3,4 százalékra gyorsul, 2013-ben 3,3 százalék, 2014-ben pedig 3 százalék lehet. Az éves átlagos infláció az idei 4,9 százalékról jövőre 3,8 százalékra lassulhat, a következő években pedig rendre 3,2 százalék, 3 százalék és 3,1 százalék lehet. A KT arra számít, hogy a jegybank olyan monetáris politikát folytat, amely középtávon az inflációs cél eléréséhez vezet, ebből a feltételezésből jegybanki szigorítás következik, főleg a 2011-2013 közötti időszakban.

    A munkanélküliségi ráta a 2010-es 11,1 százalékról 2014-re 8,1 százalékra csökken.

    A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya a GDP arányában az idén 3,2 százalék lehet, ami jövőre a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele után 7,3 százalékos többletre emelkedik. 2012-ben azonban a hiány 4,1 százalék, majd 5,5 százalék lesz, 2014-ben 5 százalékra csökken.

    A rövid távú kilátásokhoz képest némileg kedvezőtlenebb hosszú távú kilátások arra vezethetők vissza, hogy Magyarország főbb partnerországaiban a fiskális szigorítás és a gazdasági visszaesés lehetősége fékezheti a magyar kivitel iránti külső keresletet. Hosszabb távon azonban a konszolidációk végrehajtása stabilizálhatja a nehéz helyzetbe került országok adóssághelyzetét, helyreállítva a piaci bizalmat, így újból erőre kaphat a magyar export iránti kereslet.

     Az alappályában nem számolnak azzal, hogy a forint kockázati prémiuma emelkedne a piaci megítélés romlása miatt.

    Továbbra is úgy látják, hogy a növekedés a fogyasztás korábbinál mérsékeltebb trendnövekedése mellett valósul meg, míg a beruházások a GDP-t meghaladó ütemben nőnek hosszabb távon is. A magyar gazdaság fellendülése jelenleg a nettó export növekedéséből ered, a belső kereslet meglehetősen visszafogott, hosszabb távon azonban a növekedés szerkezete egyre inkább a fogyasztás és a beruházás felé mozdul el.

    A 2009-en és 2010-ben hatályba lépő változások alapján az adórendszer a munkát a korábbinál kevésbé, a fogyasztást pedig jobban megadóztatja, így hosszabb távon növelheti a gazdaság kibocsátását és magasabb foglalkoztatottsági szinthez vezethet. Az adórendszer idei változásai közül az egyes ágazatokat terhelő különadók (válságadók) bevezetése átmenetileg csökkentően hat a beruházásokra, de 2013-as kivezetésükkel és ezzel egy időben a társasági adó módosításának érvénybe lépésével ez a tendencia megfordulhat - jegyzik meg. Összhatásukat tekintve a válságadók a trendkibocsátásra nincsenek hatással a KT szerint. Az szja szabályainak módosítása élénkíti a gyenge belső keresletet, aminek hatására a nettó export hozzájárulása a növekedéshez az elmúlt időszakkal ellentétben ismét negatívba fordulhat. Az szja-változások hosszú távon növelik a kibocsátást és a
foglalkoztatottságot - írják.

    A III. negyedéves vásárolt fogyasztás és kiskereskedelmi forgalom adatok fordulópontot vetítenek előre az eddig megfigyelt csökkenő fogyasztási kiadásokban, így összességében 2010-ben csak 2,6 százalékos éves visszaesést vár a tanács. 2011-ben már 2,6 százalékos bővülést valószínűsítenek, majd a fogyasztási kiadások 2012-ben érik el várhatóan a leggyorsabb bővülést és onnan lassan visszaigazodnak egy 3 százalék körüli növekedési trendhez.

    A beruházások 2010 egészében továbbra is csökkenést mutatnak, és számításaik szerint a csökkenő trend csak 2011 során fordulhat meg. A várható fellendülésben szerepet kapnak egyedi tényezők, például az autógyártók (Daimler-Benz, Audi, Opel) beruházásai, míg a hitelkorlátok esetleges enyhülése tovább módosíthatja felfelé az általuk várt pályát. A beruházások növekedése 2012-ben érheti el a 6 százalék körüli szintet, majd ezt követően tovább gyorsul