Megtelt egy fővárosi szálloda legnagyobb terme, ahol az érdeklődő közönség megtudta, hogyan áll a versenyszféra új munkajogi szabályozásának előkészítése.

Rendhagyó fórumon vehettek részt jogászok, HR-szakemberek, cégvezetők vagy éppen szakszervezeti tisztségviselők, hiszen nem a hivatalos jogalkotó terjesztette elő - jelentős részben már paragrafusokba foglalt - javaslatát. Több éve ugyan még minisztériumi felkérésre kezdte meg az ország hat, talán legelismertebb munkajogásza, Kiss György, Berke Gyula, Lőrincz György, Pál Lajos, Pethő Róbert és Horváth István az új Munka Törvénykönyve (Mt.) téziseinek kidolgozását, a megrendelő végül meghátrált, látván, a megváltozott szabályozási igények milyen konfliktusokat gerjesztenek. Nem csüggedt ugyanakkor a hat jogalkotó, hivatalos megrendelés nélkül - szakmai lelkiismeretüknek engedve - tovább folytatták az új Mt. előkészítését, és hogy minderre mekkora a szakma igénye, éppen a minap megrendezett konferencia teltháza a bizonyíték.

A hatályos Mt. 1992-es életbe lépése óta meghatározó módon megváltozott a munka világa. A foglalkoztatók között megszaporodtak a kis- és közepes vállalkozások, a munkáltatók többsége már a szolgáltató-szektorban működik. Ugyanakkor - amint a bevezető előadás kifejtette - munkajogi szabályaink leginkább egy ipari nagyüzemre szabottak, jelentős részben a még 1967-ben elfogadott korábbi Mt. rendelkezései túlélték rendszerváltozást. Az Mt. tizennyolc év alatti több mint félszáz módosítása az európai uniós jogharmonizáció teljesítése mellett alapvetően nem reagált a változó kor követelményeire. Bár Nyugat-Európa országaiban nincs egy törvényben foglalt munkajogi szabályozás, a tartalom átalakításán túl a "Hatok" kitartanak a mellett, hogy a jövőben is egységes Mt. kell, amely a megváltozott viszonyokra reagálva részben új eszközökkel védi a munkavállalók érdekeit. Ez a struktúra fejezi ki leginkább a jogviszonyban állók egyenlőtlenségének kompenzációját. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor a munkáltatói kör heterogén jellegére is, a kis- és közepes léptékű foglalkoztatóknál sokszor nem a készség, hanem a képesség hiányzik a taylori nagyüzemre szabott szabályok betartásához. Így például kismunkáltatóknál nem a felmondás indokoláshoz kötése, hanem a jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó méltányos összegű kártérítés megfizetése jelent reális szociális védelmet. Ugyanez a garancia érvényesülhet a munkáltatói hierarchiában bizalmi munkakört betöltőkkel kapcsolatban.

Az új egységes Mt. magánjogi szabályként szükségszerűen a munkáltató és a munkavállaló kapcsolatára koncentrál, így az előkészítők szerint külön törvényben indokolt szabályozni a szakszervezetek és az üzemi tanács jogállását, valamint a kollektív szerződés megkötésére vonatkozó paragrafusokat. Mindez nem a munkaügyi kapcsolatok és az érdekképviseletek leértékelését jelenti, hanem a szabályozás elméleti és gyakorlati tisztázását, az áttekinthetőség elősegítését eredményezi. Sőt, a kollektív szerződésnek a jelenleginél jóval nagyobb szabályozási szerepet szán a tervezet! "Nem jött be" ugyanis az az 1992-es elképzelés, amely szerint a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása - az egyébként egyre gyarapodó kivételek ellenére - csak a munkavállaló javára térhet el. Az ún. relatíve diszpozitív karakterű szabályozás a munkaadókat alapvetően nem motiválja a kollektív alkura. Az új Mt. szerint a törvénytől a kollektív szerződés általában eltérhet, továbbra is marad azonban néhány tabu. Így például nem lehet alku tárgya a munkavállaló egészségét védő szabályozás (pl. a várandós nők vagy a fiatal munkavállalókra vonatkozó garanciák), és - elismerve a munkavállaló gazdasági függőségét - csak a törvényben meghatározott kivételek esetén lehetne a kódex, illetve a kollektív szerződés rendelkezéseitől a felek alkujában abszolút jelleggel eltérni. A kellő biztosítékok mellett ez jelent igazi motivációt a szociális partnerek számára, egyben - közeledve a fejlett országok szabályozásához - a koncepció a jelenleginél hatékonyabban kiemeli a kollektív szerződést a munkáltató keretei közül, nagyobb esélyt adva ágazati, szakmai szintű megállapodásoknak. Így biztosítható az elvárt rugalmasság a kollektív szerződéskötésre partner hiányában képtelen kismunkáltatóknál, de egyben ezzel érvényesülhet a "kkv-éknál" a szakszervezetek védelmi funkciója is.

Az új Mt-nek kifejezett célja a fekete- és szürke foglalkoztatás felszámolása, a szerződés típusának megválasztásakor a munkajogi szabályok ne riasszák el a munkaszerződéstől a feleket. Természetesen ehhez szükséges a kapcsolódó jogszabályok módosítása, így a munkabérre eső közterhek csökkentése is. Az új szabályozás reagál a virtuális munkahelyek megjelenésére, a jogalkotók ügyelnek arra, hogy a törvény - a foglalkoztatás bővítése mellett - segítse elő az atipikus munkaviszonyok európai léptékű elterjedését. Az új Mt-nek választ kell adnia számos közvállalat büntetőjogba hajló botrányaira, több EU tagállam példáját követve - a tőke-munka ellentéte hiányában - kötelező, korlátozó rendelkezések nem ötletszerű bevezetésével.

Megkerülhetetlen kérdés, hogyan lehet a jelenleginél hatékonyabban érvényesíteni a munkajogi szabályok betartatását. Erre szolgál - új jogintézményként - a független munkaügyi vizsgálat bevezetése. Az auditor - egyfajta munkajogi könyvvizsgálóként, megbízás alapján, kívülállóként - a legalább 15 főt alkalmazó cégnél ellenőrizné a munkaviszonnyal kapcsolatos szabályzatok, okiratok és nyilvántartások jogszerűségét, valamint a munkajogi szabályok betartását. Az alkalmazotti pozíciót erősítené az a rendelkezés, mely szerint az auditorhoz a munkavállalók - anonimitásuk megőrzése mellett - kifogással fordulhatnának, aki érdemben vizsgálná panaszuk megalapozottságát. A független munkaügyi vizsgálattal a munkáltatók is jól járnának, hiszen az auditor által feltárt és orvosolt szabálytalanság tekintetében mentesülnének a hatóság ugyanezen szabályszegést megállapító szankciója, így a fajsúlyos bírságok megfizetése alól.

A jogalkotás folytatódik, a "Hatok" azt ígérik, az év végére a teljes törvény elkészül. Az egyébként minisztériumi múlttal is rendelkező hat jogász továbbra sem vár kormányzati reakcióra, maguknak írják a törvényt, mégis - amint a konferencián kiderült - az országnak szól munkájuk.



Oszd meg a(z) Konferencia az új Munka Törvénykönyvéről című cikket a Facebook-on, kattints >>>