Nyilvánosságra hozták az új köznevelési törvény koncepcióját pénteken. A kormany.hu oldalon közzétett, összesen 74 oldalas dokumentumot a kormány augusztus 31-én fogadta el, majd szerdai ülésén megerősítette. Hoffmann Rózsa az MTI-nek szerdán azt mondta, hogy a kormány aznapi ülésén lényegében vita nélkül erősítette meg a koncepciót.

A kereszténydemokrata államtitkár a további ütemezésről akkor úgy nyilatkozott: felhatalmazást kaptak a joganyag elkészítésére, és ennek megfelelően a kodifikált változaton gyorsított ütemben dolgoznak, az várhatóan egy hónapon belül elkészül. Ezt követően további társadalmi és tárcaközi egyeztetések lesznek, de novemberben mindenképpen be tudják már nyújtani az Országgyűlésnek a törvénytervezetet.

A koncepció rögzíti, hogy Magyarország megújulásához gyökeresen újjá kell szervezni a közösségi nevelés rendszerét.

Mint olvasható, a közösségi nevelés célja nem más, mint megtanítani a magyar gyermekeket magyarul gondolkodni és beszélni.

Az elmúlt évtizedekben "az oktatás rendszere egyre inkább a csavargyártáshoz kezdett hasonlítani, ahol az a fő szempont, hogy az új csavar minél simábban illeszkedjen a nagy gépezetbe" - írták, hozzátéve: most látják ennek kárát, amikor az eddigi nagy gépezetek világszerte elakadnak, szétesnek, és az önálló gondolkodástól elszoktatott emberek nem találnak válaszokat az új helyzetre. "A közösségi nevelés nem lehet csavargyártás" - folytatódik az előszó, amely szerint a Nemzeti köznevelésről szóló törvény megalkotásának az a tétje, sikerül-e úgy átszervezni a rendszert, hogy az alkalmassá váljon a munkát tisztelő, korszerű tudással rendelkező és önálló magyar gondolkodásra képes emberek nevelésére, akik elkötelezettek a nemzeti közösség alapvető értékei iránt.

Kitértek arra is, hogy nem tartható fenn tovább a jelenlegi oktatási rendszer, amelyben a fiatalok több mint 23 százaléka középfokú végzettség vagy szakképzettség nélkül hagyja el az iskolát; becslések szerint a fiatalok több mint 20 százaléka anélkül távozik az iskolából, hogy az írást-olvasást funkcionálisan használni tudná; az iskola nem képes arra, hogy a gyerekek között az iskoláskor kezdetén meglevő 2,5 évnyi fejlettségbeli különbséget ténylegesen csökkentse, és nem gondoskodik intézményesen "az értelem, az erkölcsös viselkedés, a nemzeti műveltség, az egészség, a művészi érzék, a használható tudás arányos fejlesztéséről".

A koncepció rögzíti: a törvény kiindulópontja, hogy a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat. Kinyilvánítja, hogy a köznevelés ellátása alapvetően az állam feladata, hogy a szakmai döntéseket szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, ezentúl nagyobb állami szerepvállalást írna elő, ugyanakkor növelné az intézmények szakmai önállóságát. Emellett új tartalmi szabályozást vezetnének be, a Nemzeti alaptantervet kiegészítik a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével, csökkentenék a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést írnának elő az általános iskolai térítésmentes tankönyvellátásra. Bevezetnék a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését és értékelését, megteremtenék a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni, és a jogszabály szerves része a tehetséggondozás. A javaslat új finanszírozási és bérezési rendszer elveit fekteti le.

A pedagógus életpályamodellel kapcsolatban rögzíti a dokumentum, hogy a gyakornok alapbére 2013. szeptember 1-től a minimálbér 180 illetve 200 százaléka,  2015. szeptember 1-től a minimálbér 200 illetve 250 százaléka, amely illetményalapnak tekintendő: ehhez viszonyítva kell megállapítani a pedagógus előmeneteli rendszer fokozataihoz tartozó illetményeket.