A 2011-es költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1665-ös törvényjavaslatról december 13-án szavaz az Országgyűlés, a Liga által a közleményben említett bizottsági módosító javaslat pénteken délután még nem volt fenn az parlament honlapján. A Liga szerint a birtokába került módosítót ugyanakkor már "keringetik" az egyes minisztériumokban.

    A szakszervezeti szövetség kifejti: a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény tervezett módosítása szerint a sztrájk jogellenes lenne akkor is, ha a felek nem állapodnak meg a még elégséges szolgáltatás mértékéről, annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez. Ha a felek megállapodása vagy bármelyikük kérelmére a bíróság határozata nem állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit, a sztrájk nem tartható meg. A javaslat szerint a bíróság eljárására a sztrájktörvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a bíróságnak öt napon belül, nem peres eljárásban döntenie kell.

    A Liga szerint a javasolt rendelkezések ellehetetlenítik a sztrájkjog gyakorlását, ez pedig ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel. A javaslat is azzal számol ugyanis, hogy a bíróság nem dönt a még elégséges szolgáltatás mértékéről, annak hiányában viszont a sztrájk nem tartható meg, a sztrájkjog gyakorlása tehát a felektől független, harmadik fél magatartásától függ - hangsúlyozza a Liga.

    A módosító javaslat második részét ismertetve a Liga azt írja: a Munka törvénykönyvéről szóló törvény olyan rendelkezéssel egészülne ki, amely szerint a szakszervezeti tisztségviselő részére megállapított kedvezményeket meghaladó kedvezményt - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kollektív szerződés, más megállapodás vagy a munkáltató egyoldalú döntése sem biztosíthat a szakszervezeti tisztségviselőnek.

    Az érdekképviselet úgy véli: a rendelkezés, zavaros megfogalmazása miatt jogalkalmazási problémákat vethet fel, ráadásul "valószínűsíthetjük, hogy a tervezett rendelkezés elsősorban a munkaidő-kedvezménynek a törvénynél kedvezőbb mértékben való megállapítása ellen lépne fel". A Liga szerint ez beavatkozás a szerződéskötési szabadságba.

    A Liga nem ért egyet azzal sem, hogy a javaslat szerint hatályát vesztené a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény, és ezzel összefüggésben a Munka törvénykönyvéről szóló törvény egyik bekezdése is.

    "Az intézkedés mögött semmilyen racionális cél vagy gondolat nem fedezhető fel. Nem foghatjuk fel másképp, mint a szakszervezetek, és ezen keresztül a munkáltatók megbüntetéseként, amelynek következtében a szakszervezetek léte megnehezül, megrendül, a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek közti konszolidált munkaügyi kapcsolatok rendszere pedig összeomlik" - összegez a Liga.