Egyre kevesebben mernek táppénzre menni. Ráadásul már a munkáltató által megbízott cég is utánajárhat, valóban beteg-e az illető. Szakemberek szerint azonban számos jogi aggályt vet fel ez a szolgáltatás. Nincs joga ugyanis tudni a megbízott cégnek, milyen betegséggel van otthon a munkavállaló.

Míg márciusban annak próbáltunk utánajárni, vajon igaz-e, hogy a magyarok szeretnek visszaélni a táppénz adta lehetőséggel, ha pihenésre vágynak, vagy az elbocsátást szeretnék elkerülni, most pedig azt vizslatjuk, merünk-e egyáltalán táppénzre menni. Hiszen az aktív dolgozók a válság kirobbanása óta annyira féltik az állásukat, hogy csak nagyon indokolt esetben mennek betegszabadságra. Sokakban tudat alatt fel is merül: vajon lesz még állásom, ha két hét múlva visszamegyek? De az is visszafogja a táppénzcsalókat, hogy most már nemcsak az Országos Egészségpénztár (OEP), hanem a munkáltató által megbízott magánvállalkozás is utánajárhat, valóban beteg-e az illető. De vajon mennyire van keletje a mostani időszakban a táppénzen levő alkalmazottakat ellenőrző szolgáltatásnak?

Nem merünk szabadságra, táppénzre menni?

Egy évvel ezelőtt még az volt a legnagyobb problémájuk a cégeknek, hogy évente több millió forintos kárt okoznak a táppénzcsalók, ám a válság miatt ez megváltozott: egyre több dolgozónak maga a munkáltató javasolja a betegállományba vonulást a válság hatására visszaesett megrendelések miatt, ám a dolgozók ódzkodnak ettől, nehogy úgy döntsön a cég, hogy már vissza sem kell jönni. Olyannyira nagy a bizonytalanság és az állásféltés, hogy a törvény adta lehetőség ellenére a legtöbben még a szabadságuk egy részét is veszni hagyják. A szabadságkiadás gyakorlatát ellenőrizve a munkaügyi felügyelők a leggyakrabban azzal a szabálytalansággal találkoztak, hogy a munkáltató papíron kiírja ugyan a szabadságot, alkalmazottja azonban dolgozik. Ha már szabadságra sem mernek elmenni az alkalmazottak, akkor elképzelhető, hogy betegen sem engedik meg magunknak ezt a "luxust". Ugyanakkor - ahogy márciusban már megírtuk - azoknál a cégeknél, ahol nagyobb létszámú leépítés várható, sokan választják megoldásként a táppénzt. A passzív táppénz akkor jár, ha a munkavállaló az állásvesztés után három napon belül felkeresi a háziorvost és az keresőképtelennek nyilvánítja. Ezzel pedig a legtöbb munkavállaló él, amiben az orvosok is partnerek - mondták el akkor a lapunknak nyilatkozó szakemberek.

Az egész évre vonatkozóan még nincsenek OEP-adatok, de első háromnegyed év számai arról árulkodnak, hogy 2008-as esztendőhöz képest kevesebb volt a táppénzes esetek száma 2009-ben - árulta el portálunknak Molnár Barbara. Az OEP munkatársai úgy látják, hogy továbbra is érdemes óvatosan bánni, azon kijelentésekkel, amelyek szerint az emberek táppénzre menekülnek a válság elől, hiszen ez nem következik egyenesen az adatokból. Ugyanakkor az, hogy megemelkedett a táppénzen töltött napok száma, az jelentheti azt is egyebek között, hogy a munkájukból elbocsátott dolgozók maximálisan kihasználják a passzív táppénzen töltött időt. Ez egyébként augusztus 1-je óta már csak 30 nap (augusztus 1. előtt 45 nap volt.) Ha több évre visszamenőleg vizslatjuk a számokat, mégis azt lehet mondani, hogy bizony egyre kevesebbet vannak az emberek táppénzen - mondta el portálunknak az OEP munkatársa.

"Csak" információt gyűjtenek

Eközben már magáncégek is utánajárnak, valóban keresőképtelen-e a dolgozó, így tesz például a Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató cég is. A szolgáltatás keretében javaslatot tesznek a munkaszerződés átalakítására és miután a munkavállaló írásban hozzájárult személyes adatainak (név, lakcím) kiadásához, valamint ahhoz, hogy felkereshetik betegszabadság alatt, a cég munkatársai élve a lehetőséggel, meglátogatják otthonukban a táppénzen lévő alkalmazottakat a munkaadók megbízásából. És hogy miből áll egy ilyen "látogatás"? A szolgáltató munkatársai megtudakolják tőlük, mikor tudnak újra dolgozni. A személyiségi jog és betegjog miatt azonban nem figyelhető meg a dolgozó környezete, mint ahogy a szomszédok kikérdezése sem megengedett. Vagyis nem ellenőrizhető le, hogy valóban beteg-e a dolgozó, állítják, hogy nem is ez a cél. Pedig a szomszédok megkérdezése is benne lett volna az eredeti tervek szerint, azonban a jogi akadályok miatt ezt törölték - magyarázza Kurdi Ferenc, a Pannon-Work Zrt. értékesítési és marketingvezetője.

Vagyis a szolgáltatás egyik előnye a munkavállalóról nyert információ, ugyanakkor költségcsökkentés is megvalósul, és itt nemcsak a táppénzes napok kifizetéséről van szó. Hiszen a cégek ilyenkor kénytelenek diákmunkával, kölcsönzéssel vagy éppen túlórával megoldani a hiányzó dolgozók pótlását, ami nem olcsó mulatság - húzza alá Kurdi. Kiemelte: a munkavállalónak nem csak jogai, hanem kötelességei is vannak a MT és a munkaszerződése értelmében. Két ilyen kötelesség: ha beteg, mindent meg kell tennie a munkaképesség mielőbbi visszanyeréséért, és tájékoztatnia kell munkaadóját a távollét okáról, várható időtartamáról.

"Nem vagyunk ellenőrök!"

A Pannon-Workot - meséli a marketingvezető - felkereste egy cég azzal, hogy buktassák le szakszervezeti vezetőjüket, aki táppénzes időszak alatt előadást tartott egy konferencián, vagyis jogtalanul volt betegszabadságon. A szolgáltató azonban elutasította ezt a felkérést. - Nem feladatunk - és lehetőségünk sincs rá - megállapítani táppénzcsalásokat, ez az OEP által kirendelt felülvizsgáló orvos jogköre. Szolgáltatásunknak nem az a célja, hogy le/megbuktassunk embereket, a látogatáson van a hangsúly, nem az ellenőrzésen. Empatikus munkatársaink elbeszélgetnek a dolgozókkal, nem ellenőrök - nyomatékosítja Kurdi.

Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet akkor, ha a Pannon-Work visszás dolgokat tapasztal, ha felmerül a táppénzcsalás gyanúja, Kurdi Ferenc úgy válaszolt, nekik csak annyi joguk van, hogy feljegyzéseket készítsenek, rögzítsék benyomásaikat. Amit persze jelezhetnek a munkaadónak. Ha a munkaadó/megbízónk igényli, megindítják nevében az OEP-nél a felülvizsgálati eljárást.

A szakember szolgáltatásuk létjogosultságát igazolandó kifejtette: nem "városi legenda", hogy táppénzre menekülnének a dolgozók az elbocsátás elől, hanem tény. A Pannon-Worknél úgy látják, bár nem lehet általánosítani, azért a munkakör, s ezzel összefüggésben az iskolai végzettség valamennyire meghatározó abban, ki hogyan viszonyul a munka világához, mit enged meg magának. Például nagyobb arányban élnek vissza a táppénzzel betanított munkások, mint közép- vagy felsőfokú végzettségűek, és mennek Ausztriába dolgozni. Ezt a tendenciát azonban vissza lehet szorítani, a Pannon-Worknek legalábbis sikerült rendet tartania a saját háza táján, innen jön a szolgáltatás ötlete. A kölcsönzött dolgozóik körében 2 százalékon tudják tartani a keresőképtelen napok számát, összehasonlításképpen az országos átlag 4 és 7 százalék között mozog. De tudnak olyan nagyvállalatról is, amelyik 17 százalékos hiányzással küzd -meséli Kurdi.

Van, aki örül a cég látogatásának

Azért nem kell túl nagy fantázia hozzá, hogy igen érdekes párbeszéd zajlik le egy ilyen látogatás alkalmával. A Pannon-Work eloszlatta kétségeinket, ugyanis atrocitásokról nem tudtak beszámolni. Sőt, olyan aktív dolgozókkal is találkoztak, akik megértették, elfogadták a cég látogatását. A becsületes munkavállalók ugyanis úgy vélekedtek, hogy az legalább visszafogja a csalókat, ráadásul nem kell folyton helyettesíteniük. A Pannon-Work öt céggel szerződött eddig le, amely között van kis és nagy cég is.

A Velux Magyarország Kft. a referenciájuk, náluk a dolgozók jól fogadták, hogy betegszabijuk alatt rájuk csöngethet egy munkatárs, a cég gondoskodásának fogják fel. Tehát sok dolgozó úgy érzi, ezek az intézkedések az ő érdekeiket is védi és törődik velük a cég, számítanak a vállalatnak - mondja Kurdi. Hetente egy nap (4-5 óra) munkával jár a beteg dolgozók látogatása.

Egyébként a Veluxnál olyan hatásos volt a Pannon-Work szolgáltatása, hogy 5,7-ről 2,5 százalékra, azaz kevesebb, mint felére csökkent a keresőképtelen napok száma, és így a hozzá tartozó költség is. Hasonlóan kedvező eredményekről számolt be Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft. HR vezetője is. Elmondta, hogy jelentősen csökkentek kiadásaik, és kevesebben mennek táppénzre. Vagyis igen hatásosnak bizonyult a keresőképtelenség jogosságát firtató intézkedés. Kurdi Ferenc szerint eddig azért nem terjedt el ez a szolgáltatás, mert egyes cégeknek jogi aggályaik voltak a szolgáltatással kapcsolatban, de aggályaik megszűnnek, ha részletesen megismerik a szolgáltatás folyamatát, és a jogi környezetet.

OEP: rendkívül aggályos ez a szolgáltatás

Nincs joga tudni a munkáltatónak, és így a Pannon-Worknek sem, hogy milyen betegséggel van otthon a munkavállaló. A keresőképtelenségről az orvos dönt, ezt a munkáltató nem bírálhatja felül, ha kétségei vannak, akkor kérheti az egészségbiztosítótól a felülvizsgálatot - szögezi le az OEP sajtóreferense. Hiszen számos olyan betegség létezik (például lelki, mozgásszervi), amelyre sportot, mozgást, kikapcsolódást, környezetváltozást írhat fel az orvos. Ilyen lehet a depresszió is, hiszen annak kezelésében sokszor ajánlják a mozgást vagy akár a környezet változást is. Így hogyan tudja egy szolgáltató megítélni, hogy a dolgozó épp táppénzcsalást követ-e el? A Pannon-Work munkatársa szerint ők ezt nem is kívánják megítélni. Jó kérdés, hogy akkor pontosan miből is áll szolgáltatásuk.

A szolgáltató tehát a beteg kartonjába nem tekinthet bele, hiszen ahhoz semmi köze. Nem véletlenül végzi felülvéleményező orvos a keresőképtelenség jogosságát, hiszen neki megvan a hatásköre és a kompetenciája is azt megítélni, hogy az illető jogosan van-e ott, ahol.

A szóvivő kihangsúlyozta: természetesen a munkáltató kérheti az egyészségügyi pénztártól annak vizsgálatát, hogy valódi betegség áll-e a táppénz mögött, ez viszont pénzbe kerül - teszi hozzá Molnár Barbara. Az egészségbiztosítónak egyébként van felülvizsgálati jogköre, sőt a munkáltató kérheti is ezt, ha azt vélelmezi, hogy a dolgozója jogtalanul van táppénzen. 2008-ban 1500 alkalommal kértek a munkáltatók ilyen felülvizsgálatot, aminek díja 15880 forint.

Ráadásul egyre kevesebben mernek táppénzre menni, betegnek lenni. Mindezek a szolgáltatások nem a táppénzcsalások számának, hanem a táppénzes napok csökkenését eredményezik. Ami nem feltétlenül érdeke a cégnek. Egy lábon kihordott influenza például olyan szövődményekhez vezethet, amely egy életre megváltoztathatja az illető egészségi állapotát, amely a munkájára is kihatással lehet - fejti ki Molnár Barbara.

Jogi aggályokba ütközik

- Számos jogi aggályt vet fel ez a szolgáltatás - húzza alá Molnár Barbara, az OEP szóvivője. Ezt erősítette meg portálunknak Dr. Sipos Márta munkajogász is: mindenféle jogi szempontból aggályos ez az eljárás. Sérti a személyes adathoz való jogot, személyes szabadsághoz (pl. magánlakáshoz ) való jogot. Szerinte törvénytelen ez az eljárás a jelenlegi formájában, mindemellett tisztességtelen.

De arról sem szabad elfeledkezni, hogy sok esetben "menekülnek" táppénzre a dolgozók a rendes felmondás elől, így alaposabb vizsgálatra lenne szükség az OEP oldaláról. Hiszen az eljárási díjért cserébe csak annyit vizsgál, hogy szabályosan történt-e a táppénz kiadása, jár-e a táppénz és megnézi a diagnózis kódját. Mindezért pedig felszámítja a díjat a bejelentés tevő munkáltatónak - teszi hozzá a munkajogász. Molnár Barbara kiemelte:az OEP elsősorban azt vizsgálja, hogy valóban keresőképtelen volt-e a munkavállaló. Persze ezek nem egyszerű vizsgálatok, de sokkal széleskörűbbek, mint ahogy a munkajogász feltételezi.

Sipos Márta úgy gondolja, hogy még a teljes körű tájékoztatás ellenére is a törvénytelenség határait súrolja ez az eljárás. A Pannon-Work jogászai, szakemberei nem osztják ezt a véleményt.

SAP: rugalmas munkavégzéssel a táppénzes napok minimalizálására

Az SAP magyarországi leányvállalatánál 2008-ban megközelítőleg kétszázan voltak betegszabadságon az akkori 450 fős munkaerő-állományból, a betegszabadság időtartama jellemzően hét nap volt - válaszolt lapunk kérdésére Horváth Krisztina, az SAP Hungary Kft. HR menedzsere. 2009 azonban örvendetes tendenciát mutat: csökkent a betegszabadságon lévők száma, azaz mondhatni egészségesebbek lettünk ebben az évben - tette hozzá a cég humán erőforrás menedzsere. Táppénzre menekülnek a dolgozók a válság okozta elbocsátások elől? Vagy épp ellenkezőleg, féltik az állásukat és sem szabadságra, sem betegszabadságra nem mernek elmenni? - szegeztük a HR vezetőnek a kérdést, aki úgy reagált, hogy nem tapasztalnak ehhez hasonlókat. - Cégünknél az elvégzett munka számít, és nem blokkolókártya alapján mérik a kollégákat.

Az SAP HR vezető kifejtette: mivel mindenki fontos munkát végez, lényeges, hogy ne hiányozzon senki, így ahol megoldható, otthonról is lehet dolgozni. A kötetlen munkavégzés lehetőséget biztosít a fontos ügyek elintézésére anélkül, hogy valaki ezért szabadságra vagy betegszabadságra menjen. Ráadásul a rugalmas munka segít a munka és a magánélet egyensúlyának megőrzésében, harmonizálásában - meséli a HR menedzser.

Ellenőrzés helyett bizalom

Az SAP HR menedzsere elmondása szerint náluk nem merült fel a gyanú egyetlen munkatárssal szemben sem, hogy egészségesen ment volna betegszabadságra.

- Létezik a bizalom és az őszinteség intézménye a szoftvercég vállalati kultúrájában. A felvételi beszélgetésnél természetesen az is fontos szempont, hogy a jelölt személyisége hogyan viszonyul a vállalati kultúrához. Így nem vizsgáltuk a táppénzen levő dolgozókat, és nem is tervezzük a jövőben sem - szögezte le Horváth Krisztina.



Oszd meg a(z) Magánügy-e avagy sem a betegség? - A táppénzcsalók nyomában című cikket a Facebook-on, kattints >>>