Jövőre el kell dönteniük a munkáltatóknak, hogy a jelenlegi nettó juttatást adják-e továbbra is a dolgozóknak, vagy az idén rendelkezésre álló összeget fogják biztosítani, amelynek következtében csökkenhet a dolgozó által elkölthető nettó érték. A cafeteria összegét két módon lehet meghatározni: vagy cégköltség szintjén megállapítani az egy dolgozóra jutó értéket, vagy a bér meghatározott százalékában is kialakítható.

A cafeteria rendszerek átalakítása lesz az egyik legfontosabb feladata a HR vezetőknek az elkövetkező időszakban. A menedzsment előtt ugyanis világossá kell tenni, hogy mibe kerül a cégnek, ha a juttatásokat továbbra is biztosítja. A cafeteria összegét kétféleképpen lehet meghatározni: a legtöbben cégköltség szintjén állapítják meg az egy dolgozóra jutó értéket, de a bér meghatározott százalékában is kialakítható. Mivel a cégek eddig főként adómentes elemeket biztosítottak a dolgozóknak, egyszerűen ki lehetett számítani, hogy ez mibe kerül a munkáltatónak.

Fontos, hogy nemcsak a korlátokra kell figyelni, hanem arra is, hogy a munkavállaló, vagy annak gyermeke részesül-e a juttatásban. Bár a tb járulék és az Eho mértéke egységesen 27 százalék, az alapok különböznek. A tb járuléknál a juttatás +54 százalék személyi jövedelemadó (szja) az alap és ezen felül szakképzési hozzájárulást is kell fizetni.



A jelenleg adómentes, illetve jövedelemnek nem számító tételek tekintetében vagy a dolgozónál, vagy a munkáltatónál többletköltségek keletkeznek. A természetbeni juttatások közül a munkaadó kedvezménye, 25 százalékos adót fizet a következők után: üdülési csekk, vagy a munkaadó üdülőjében kapott szolgáltatás után a minimálbérig, a meleg étkezési jegy után havi 18 ezer forintig, az iskolarendszerű képzés költségének átvállalt része után a minimálbér két és félszereséig, az iskolakezdési támogatás után pedig a minimálbér 30 százalékáig, további a helyi utazási bérlet után.

Ugyancsak 25 százalékos adó terheli az önkéntes nyugdíjpénztárba történt munkaadói befizetést a minimálbér feléig, az önkéntes egészségpénztárba pedig a minimálbér 30 százalékáig. A fogalmak közé bekerült, hogy az üdülési csekk kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható be, de a konkrét szolgáltatások körét az illetékes miniszter határozza meg.

Azok a juttatások, amelyek nem tartoznak a kedvezményes körbe, mint pl. hidegétkeztetési jegy, kultúra vagy ajándékutalvány, nagyságrendileg 98 százalékos többletköltséget fognak eredményezni a munkáltatónak, így ezek a juttatások vagy megszűnnek, vagy a dolgozó nettó értéke felére csökken. Az 54 százalék személyi jövedelemadó mellett az adóval növelt juttatás értéke után 27 százalék tb vagy Eho járulékfizetési kötelezettség is a munkáltatót terheli. Így az eddig adómentesen juttatott kultúra utalvány 100 helyett munkavállaló esetében 198 egységbe, míg családtag részére történő juttatásnál is 181-be kerül majd. A munkáltató által fizetett internethasználat továbbra is adómentes lesz.



Oszd meg a(z) Mibe kerül a cafeteria jövőre a munkáltatónak? című cikket a Facebook-on, kattints >>>