Budapest, 2010. június 20., vasárnap (MTI) - Az új kormányzati struktúrában megnyílt a lehetőség arra, hogy a gazdasági önkormányzatok, a kamarák lényegesen nagyobb szerepet töltsenek be a kereskedelemfejlesztés szervezésében - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek.

Hangsúlyozta: az MKIK fontosnak tartja, hogy a kereskedelemfejlesztés területén ne intézményrendszerben, hanem programokban, célkitűzésekben gondolkodjanak az érintettek.

Parragh László szerint a kereskedelemfejlesztés legfontosabb célkitűzésének a magyarországi export élénkítését, a magyar vállalkozások külpiacra jutásának segítését kellene megfogalmazni, elsősorban a Kárpát-medencére kiterjesztve, illetve Észak-Olaszország, Dél-Németország, Dél-Lengyelország, a Balkán térségére is koncentrálva, mert ezek a területek a magyar kis- és középvállalkozások számára reálisan elérhetők.

A kamara álláspontja szerint a kereskedelemfejlesztésben a hagyományos technika - az információnyújtás, a kiállításon való megjelenés segítés, export- és hitelgarancia nyújtása, jogi tanácsadás - mellett a beszállítói lánc erősítősítését is szorgalmazni kell. Az utóbbira példaként említette az MKIK elnöke, ha egy magyar kisvállalkozás a Magyarországon tevékenykedő, exportra termelő multinacionális cég stabil beszállítójává válik, akkor terméke közvetve a külpiacra kerül.

A kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy az európai kereskedelmi kamarák nagy szerepet játszanak országuk kereskedelemfejlesztésében. Például az osztrák modellben a külgazdasági hálózat, a külgazdasági diplomácia a kamarához tartozik, de szinte mindegyik európai országban a kamaráknak lényegesen nagyobb befolyásuk van a kereskedelemfejlesztésre, a források elosztására, mint Magyarországon, illetve a rendszerváltó országokban.

Parragh László elmondta: Magyarország esetében a kamarák először a külgazdasági célok, stratégiák kialakításában, az ezekhez rendelt programok kidolgozásában, illetve az erőforrások működtetésében vehetnének részt.

"Nem volna ördögtől való ötlet, ha az ITD Hungary kereskedelemfejlesztési része a területi kamarákon keresztül működne" - fogalmazott Parragh László. Elképzelésük szerint az ITD Hungary magyarországi hálózatánál lévő kereskedelemfejlesztési feladatokat a területi kamarák elláthatnák, a Kárpát-medencei irodákat tovább kell bővíteni és erősíteni, és ebbe erőteljesen be kellene vonni a vegyes kamarákat. A Magyarországtól távolabbi területeken lévő ITD-irodákat a magyar kkv-szektor nem éri el, ezért közelebb kellene vinni a Külügyminisztérium intézményrendszeréhez - mondta Parragh László. Ami pedig általában az állami kereskedelemfejlesztés intézményrendszerét illeti, túl sok az önálló szereplő, így rendkívül sok az átfedés, a párhuzamosság a tevékenységekben, ami értelemszerűen pazarláshoz vezet. Ezt feltétlenül racionalizálni kell, és a feleslegessé váló kapacitásokat meg kell szüntetni - vonta le a következtetést az MKIK elnöke.



Oszd meg a(z) MKIK: a kereskedelemfejlesztésben programokban kell gondolkodni című cikket a Facebook-on, kattints >>>