A Munka törvénykönyvének Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által elkészített új tervezetében szerepel a védett kor intézménye, nem változik a szabadnapok száma, bővül a munkaidő-kedvezmények köre, és megmarad a műszakpótlék is - derült ki csütörtökön a HR-vezetők országos konferenciáján, amelyet a Napi Gazdaság szervezett.

Kardkovács Kolos, az NGM helyettes államtitkára a konferencián tartott előadásában ismertette azokat a fő változtatásokat a Munka törvénykönyvének új minisztériumi tervezetéből, amelyeket a nyári társadalmi vita és a szociális konzultáció eredményei alapján építettek be. 

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a munkahelyteremtés áll, és az, hogy a foglalkoztatottak létszáma kitörjön az utóbbi 20 évben tapasztalt 3,7-3,85 millió fős szintről. Ennek egyik eszköze lehet az új munkajogi szabályozás  - mondta Kardkovács Kolos.

Az új Munka törvénykönyve (Mt.) kereteiről elmondta, hogy megalkotásakor az Alaptörvény, és a Lisszaboni Stratégia kapcsán készült foglalkoztatási "zöld könyv" irányadó rendelkezéseit, illetve az elmúlt 20 év bírósági gyakorlata mellett az európai uniós irányelvek adta jogi kereteket is alapul vették. 

Kardkovács Kolos kiemelte: közelíteni kell a munkajogot a polgári jogi szabályozás felé, ugyanakkor figyelembe veszik, hogy a polgárjogi mellérendeltség munkaadó és munkavállaló között nem érvényesül. Hozzáfűzte: az új Mt. a legtágabb teret kívánja biztosítani a felek megállapodásainak mind az egyéni, mind a kollektív, üzemi megállapodások szintjén.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a tárcákkal való egyeztetés után arra jutottak, hogy a munkaerő-kölcsönzés, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás egyes szabályait is a Munka törvénykönyvében szerepeltetik.

A jelenlegi minisztériumi tervezet részleteiről elmondta: szerepel benne a védett kor intézménye, így biztosítanák a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását, ráadásul a szabályozás - az eddigi "különösen indokolt eset" megfogalmazás helyett - pontosan megjelölné, hogy milyen jogcímeken lehet elbocsátani védett korban lévő munkavállalót. 

Kiemelte: a felmondás a korábbi tervezet szerint sem léphetett volna életbe védett idő alatt, és a tervezetben fennmarad a hatályos szabályozás, vagyis a védett munkavállalói körnél fenntartják a felmondási tilalom intézményét, a felmondást közölni sem lehet a védett idő alatt - mondta Kardkovács Kolos. Kifejtette: ez maximum a gyermek három éves koráig áll fenn, és a felmondási védelem akkor is megilleti a munkavállalót, ha a gyermek 3 éves koráig visszatér dolgozni. 

A helyettes államtitkár elmondta: bővül a munkaidő-kedvezmények köre, ezenkívül a munkáltató csak a munkaviszonnyal összefüggően ellenőrizheti a munkavállalót, vagyis a kontroll a magánéletre nem terjed ki. A technikai eszközökkel történő ellenőrzésről Kardkovács Kolos azt mondta: ilyen jelenleg is van (például beléptető rendszer), a tervezet szerint ezek alkalmazásáról előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalót, és csak olyan eszközök alkalmazhatók, amelyek nem sértik az emberi méltóságot - hangsúlyozta. 

Kiemelte, hogy a szabadságok időtartama az eredeti tervezetben sem csökkent volna, vagyis 20 nap alapszabadság mellé jár a maximum 10 nap, életkortól függő pótszabadság. A jelenlegi tervezetben minden maradt a régiben, a pótszabadságok életkor szerint az eddigieknek megfelelő ütemben emelkednek.

A próbaidőről Kardkovács Kolos elmondta: legfeljebb 3 havi próbaidő köthető ki, kollektív szerződésben pedig legfeljebb 6 hónap. A túlmunka 200 óráról 250 órára nő munkaszerződésben, míg kollektív szerződésben változatlanul 300 órában lehet maximálni - ismertette. 

Munkáltató felmondása esetén az indokolási kötelezettség változatlanul fennáll, és minden munkaviszony megszüntetési ok esetén annak kell bizonyítani a felmondási ok valósságát és okszerűségét, aki erre az okra hivatkozik - jelezte a helyettes államtitkár. 

A műszakpótlék megmarad, vita az arra jogosító időszakon volt - hangsúlyozta Kardkovács Kolos, hozzáfűzve, hogy a délutáni műszakpótlék  14 és 18 óra között sem versenyképességi, sem munkaerő-piaci szempontból nem tartható fenn, ezt próbálják felülvizsgálni. A munkavállalók keresete ugyanakkor nem csökkenhet a változtatás miatt - tette hozzá.