Egyre nagyobb szerepet kap az atipikus foglalkoztatás a vállalatok HR stratégiájában. Bár egy globális felmérés alapján úgy tűnik, a magyarországi munkaadók jóval nyitottabbak a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatására, mint a régió más országainak vállalatvezetői, a dolgozó beillesztésében (felvétel, betanítás) már nem remekelnek.

A Manpower 41 ezer munkaadó bevonásával készített felmérést arról, hogyan látják a nem saját állományú munkaerő (határozott időtartamú, kölcsönzött dolgozó, megbízási szerződés keretében foglalkoztatott, tanácsadó, kiszervezett munkavállaló) szerepét saját vállalkozásuk jövőjében. A Manpower meggyőződése, hogy az ilyen, atipikus foglalkoztatási formák jelentősége a recesszió enyhülésével egyre fontosabb szerepet kap a vállalatok emberi erőforrás stratégiájában.

HR stratégia: nem fontos a külsős dolgozó

A globális felmérés eredménye viszont azt mutatja, hogy munkaadók 62 százaléka szerint vállalatuk emberi erőforrás stratégiájában nem töltenek be fontos szerepet a nem saját állományú dolgozók. A kérdésre a cégvezetők 34 százaléka válaszolt igennel, a bizonytalanok aránya pedig négy százalék volt.

Régiós bontásban az amerikai kontinens vezet: ott az igen és nem válaszok csaknem fele-fele arányban szerepeltek. (50 százalék nem tartja fontosnak, 48 százalék fontosnak tartja, 2 százalék bizonytalan)

Az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban a munkaadók kisebb aránya tartja stratégiailag fontosnak a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatását. A térségben a megkérdezettek háromnegyede válaszolt nemmel, két százalék bizonytalan volt, és mindössze 23 százalék mondta azt, hogy az atipikus foglalkoztatás fontos cége emberi erőforrás stratégiájában.

Nyitottnak tűnnek a magyar cégek

A térség éllovasa Magyarország. Itt nem csupán a régiós, de a globális átlagot is meghaladja azon munkaadók aránya, akik a saját munkaerő foglalkoztatása mellett a külső dolgozók bevonásának is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A csaknem 800 magyarországi megkérdezett 60,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nem saját állományú munkaerő nem tölt be fontos szerepet vállalatuk stratégiájában, míg 38,1 százalék fontosnak ítéli szerepüket.

A legnagyobb arányban az észak-magyarországi (44,3 százalék), a budapesti (43,3százalék) és az észak-alföldi (41,4 százalék) régióban születtek igenlő válaszok.

Iparági bontásban a vendéglátás vezet (46,1 százalék), míg a sereghajtó a mezőgazdasági, halászati, vadászati és erdőgazdasági szektor (29.5 százalék)

Utóbbi azért is meglepő, mert a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatásának legfőbb indoka a felmérés szerint a szezonális időszakban megnövekedett munkaerő-igény (14,2 százalék). A munkaadók több mint 7 és fél százaléka a speciális tudásigényű munkakörök betöltését, míg 7,2 százaléka létszámstopot, vagy más korlátozást jelölt meg legfontosabb okként.

Bár a felmérés alapján úgy tűnik, a magyarországi munkaadók jóval nyitottabbak a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatására, mint a régió más országainak vállalatvezetői, a dolgozó beillesztésében (felvétel, betanítás) a régiós átlagnál kisebb arányban alkalmazzák ugyanazt a bánásmódot, mint a saját munkaerő alkalmazásakor. A magyarországi válaszadók 55,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy a kölcsönzött, kihelyezett, külsős dolgozók ugyanolyan bánásmódban részesülnek-e, mint az állandó munkaerő, míg a régiós cégvezetők 72 százaléka adott erre a kérdésre pozitív választ.



Oszd meg a(z) Munkaerőre szabott feladat, vagy feladatra szabott munkaerő? című cikket a Facebook-on, kattints >>>