Lázár János fideszes képviselő a rokkantnyugdíjakkal kapcsolatban megerősítette, a jogosultságokat felülvizsgálják, de az általános nyugdíjkorhatár előtt öt évvel lévők esetében végig kell gondolni, az érintetteknek milyen helye van a munkaerőpiacon. A jelenleg 57 évnél fiatalabb rokkantnyugdíjasokat viszont munkavégző képességüknek megfelelő módon munkavállalásra kell kérni.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint csak "hírlapi kacsa", hogy fideszes képviselők múlt pénteki alkotmánymódosító javaslata alapján jogosan járó rokkantsági nyugdíjakat vonnának el.

A MEOSZ az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: "egyetlen keresztény ember sem szavazná meg a Fidesz-KDNP-pártszövetség parlamenti képviselői közül, hogy sérült embertársaitól - akik járulékot fizettek, és ezért fogyatékossá válásuk után a társadalmi szolidaritás és a befizetett pénzük okán rokkantsági ellátást kaptak - megvonják ezt". "Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz alapvető vállalásként fogalmazta meg (...), hogy megvédi a nyugdíjakat" - írta a szervezet.

A szövetség kiemelte: nem hiszi el, hogy Magyarország kormánya megsértené az ENSZ-egyezmény fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló passzusát.

Lázár János és Balsai István múlt pénteken terjesztette az Országgyűlés elé alkotmánymódosítási javaslatát, amely rögzítené: nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor törvény rendelkezhet arról, hogy a korhatárt még el nem érők is részesülhessenek nyugdíjban. A javaslat indoklása arra utal, hogy ez például a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulására vonatkozhat.

A KDNP szerint bár lesznek módosító indítványok, de támogatják, hogy aki munkaképes korú, az az ebből származó jövedelemből éljen. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke kifejtette: a javaslat lényege, hogy a munkaképes korú, egészséges emberek a munka világába térjenek vissza és helyezkedjenek el. Kiemelte: az indítvánnyal meg szeretnék védeni azok juttatásait, akik valóban rokkantság vagy más egészségügyi okok miatt nem képesek a munkavégzésre.

A Nemzetgazdasági Minisztérium február végén készített elemzésében azt állapította meg: a rokkantsági ellátások támogatási rendszere Magyarországon bonyolult és ellentmondásos, esetenként túl sokat ad, fontos támogatások pedig hiányoznak; kritikusan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.

Másnap a dokumentum alapján Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta: ma Magyarországon a 2,9 millió nyugdíjasnak körülbelül a negyede, 728 ezer ember kap rokkantsági nyugdíjat, ami a munkaképes korú lakosságon belül kiemelkedően magas arány a környező országokkal összehasonlítva. A rokkantnyugdíjasok 48 százaléka még nem érte el a nyugdíjkorhatárt.

Matolcsy: 217 milliárdos megtakarítás várható a rokkantsági ellátások átalakításával

Matolcsy György az MSZP-s Kiss Péter "Mi van a számok mögött?" című írásbeli kérdésére válaszolva kifejtette: a rokkantsághoz és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakításával a tervek szerint idén 12 milliárd forint lenne a költségvetési megtakarítás, jövőre 88, 2013-ban pedig 117 milliárd forint, vagyis összesen 217 milliárd.

A parlament honlapján elérhető dokumentum idézi a Széll Kálmán Tervet, amely szerint az államháztartási egyensúly fenntartása megkívánja, hogy a költségvetés takarékoskodjon azokkal az állami kiadásokkal, amelyek esetében az állampolgár - az állami ellátás igénybevétele helyett - "aktív részese lehet a társadalmi értékteremtésnek és annak, hogy önmaga ellátásáról gondoskodjon". A rokkantsági nyugdíjrendszer és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások rendszerének átalakítása azt az elsődleges célt szolgálja, hogy a munkaképes korú, foglalkoztatásra, foglalkozási rehabilitációra javasolható emberek visszatérjenek a munkaerőpiacra - tette hozzá Matolcsy György.

Az átalakításról szólva a tárcavezető kifejtette: az egészségkárosodáson, illetve a korábban megváltozott munkaképesség vizsgálatán alapuló rokkantnyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások - a korhatár betöltéséig - a jelenlegi formájukban megszűnnének, és egészségkárosodási ellátássá alakulhatnak át. A tervek szerint az átalakuló ellátásokkal kapcsolatban új, a foglalkoztathatóságot alapul vevő és a munkaerőpiacra való visszatérést segítő ellátórendszert vezetnének be - jegyezte meg.

A változások következtében a jövőben becslések alapján mintegy 150 ezerrel bővülhet a munkaerőpiac különböző területein tevékenykedő munkavállalói létszám - írja Matolcsy György.

A rokkantnyugdíjas "megnézheti magát"

Simonovits András közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértője azt mondta: a Lázár János és Balsai István fideszes képviselő által benyújtott törvényjavaslat kiterjed a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokra is, akik majdnem négyszázezren vannak.

Simonovits András kiemelte, hogy a rendvédelmi dolgozók láthatóan nagyon jól szervezettek, de a rokkantnyugdíjasok nem tudják magukat ilyen módon összeszervezni. Ha egy 55 éves rokkantnyugdíjastól elveszik 60-70 ezer forintos rokkantnyugdíját és kap a helyett 30 ezer forintot, "az megnézheti magát" - tette hozzá.