Budapest, 2010. augusztus 17., kedd (MTI) - A nyugdíjrendszer statisztikai elszámolásának esetleges módosítása nem változtat azon a tényen, hogy mind az államadósságot, mind az államháztartás folyó hiányát finanszírozniuk kell a kormányoknak, így Magyarországnak is, azaz költségvetési lazításra nincs mód - mondták el az MTI kérdésére kedden a nevük elhallgatását kérő elemzők, akik véleményt fűztek a kilenc EU-s tagország Brüsszelnek eljuttatott kezdeményezéséhez.

Magyarország csatlakozott ahhoz a kilenc uniós ország részvételével indított lengyel kezdeményezéshez, amelyben az Európai Tanács elnökéhez és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi ügyekért felelős biztosához fordult annak érdekében, hogy a korábban nyugdíjreformot végrehajtó tagállamok reformmal kapcsolatos költségeit az elszámolásokban vegye figyelembe az EU - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint Magyarország azért csatlakozott a kezdeményezéshez, amely az EU Stabilitási és Növekedési Egyezménye vonatkozó részének felülvizsgálatát célozza, mert a módosítás a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná. A közös álláspontot tartalmazó levelet jelenleg az uniós szervek vizsgálják.

Magyarország 1997-ben hajtott végre nyugdíjreformot, az addig tisztán állami nyugdíjrendszer ekkor bővült ki a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillérrel. Ez az intézkedés a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében született, a reform költségvetési hatásainak ugyanakkor az elszámolási szabályokban is tükröződniük kell a minisztérium szerint.

"Mivel a költségvetés megelőlegezi a magán-nyugdíjpénztáraknak, azaz a tőkefedezeti rendszernek átutalt évente többszázmilliárd forintos összeget, amelyet később nem kell kifizetni nyugdíjakra, komoly közgazdasági érvek szólnak a lengyel-magyar, s most már kilenc ország kezdeményezése mellett" - mondta az MTI kérdésre Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere hozzátette azt is, hogy lengyel kollégájával már 2010 elején kezdeményezte az Európai Tanács elnökénél, Herman Van Rompuynál, a magánnyugdíjpénztári befizetések beszámíthatóságát az államháztartási mérlegekbe.

"Erről a kezdeményezésről akkor tájékoztattam Varga Mihályt, a költségvetési bizottság elnökét, a Fidesz alelnökét is" - rögzítette Oszkó Péter.

A kilenc ország által támogatott kezdeményezés szakmai szempontból azért indokolt, mert az intézményi tulajdonban álló magánnyugdíjpénztárak azokból a társadalombiztosítási befizetésekből képzik vagyonukat, amelyeket a munkavállalók nem az állami nyugdíjalapba, azaz az államkasszába fizetnek be, pontosabban oda, de az állam a magán-nyugdíjpénztárakba utalja át az összeget - magyarázta az expénzügyminiszter. Hozzáfűzte azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztárak fokozatosan átveszik az állam szerepét a nyugdíjak kifizetésénél, s így az állami nyugdíjbiztosítási alap terhei fokozatosan mérséklődnek a későbbi évek során

A folyamat az államháztartás mérlegében ebben az évben például 350 milliárd forintos kiadást, azaz hiányt eredményez.

A Világgazdaság című üzleti napilap számításai szerint ha az Európai Unió figyelembe veszi a magyar nyugdíjreform költségét, azaz a magánnyugdíjpénztárnak átutalt költségvetési összeget, akkor az államadósság jelenlegi, a GDP 79 százalékát kitevő összege a GDP 73-74 százalékára csökkenne.

Az MTI által megkérdezett, de nevük elhallgatását kérő elemzők úgy látják, hogy kevés esélye van annak, hogy Brüsszelben sikerül további hét ország támogatását megszerezni a lengyel, illetve most már kilenc ország javaslatához.

Ha a javaslatot sikerülne elfogadtatni, akkor is finanszírozni kell az államadósságot, és a folyó hiányt, azaz pontosan kell teljesíteni a kamatfizetési kötelezettségeket - mutattak rá az elemzők. Márpedig ma ez az igazán nehéz ügy, Magyarország esetében pedig különösen az, ha a 2012-2013. évi adósságtörlesztést nézzük.

Noha a javaslat csak az államháztartási mérlegek statisztikai elszámolását érinti, fennáll az a veszély, hogy a politikusok a költségvetési lazítás lehetőségével próbálnak élni, márpedig ezt a piac Magyarország esetében bizonyosan büntetné - érveltek az elemzők. Azt viszont nem vitatták, hogy amennyiben Brüsszel elfogadja a kilencek javaslatát, úgy a 2011. évi GDP arányos 2,8 százalékos magyar államháztartási hiánycél "papíron" 1,2-1,4 százalékponttal is nagyobb lehet, hiszen a költségvetés megközelítőleg 350-370 milliárd forintot utal át a magán-nyugdíjpénztárakba, amit aztán úgy "kap vissza" a későbbiekben, hogy a nyugdíjbiztosítási kasszából ennyivel kevesebb állami nyugdíjat kell kifizetni.



Oszd meg a(z) NGM: Magyarország támogatja a nyugdíjreformmal kapcsolatos elszámolási szabályok felülvizsgálatát című cikket a Facebook-on, kattints >>>