A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott a parlament munkája szerda este.

Kormány a gyakorlati képzés erősítéséről

Az expozét ismertető Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a gazdaság által igényelt szaktudással rendelkező munkavállalók képzéséhez feltétlenül szükséges a szakképzés gyakorlati oldalának erősítése. A szakképzési hozzájárulásnak a törvénytervezetbe foglalt átalakítását nélkülözhetetlennek tartotta ahhoz, hogy a duális képzést a vállalati környezetben valósítsák meg.

A javaslat célját úgy foglalta össze, hogy a szakképzési hozzájárulási rendszernek garantáltan biztosítania kell a duális képzéshez szükséges forrásokat és azokat kell preferálnia, akik maguk is részt vállalnak a képzésben.

Hangsúlyozta, hogy az új törvény elfogadásával a szabályozás áttekinthetőbb és a jelenleginél egyszerűbb lesz. Kitért arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek egyenlő esélyt kapnak a támogatásokhoz való hozzáféréshez. Kiemelte, hogy a hozzájárulásra kötelezettek visszaigényelhetik a tanulók gyakorlati képzésének költségeit, ha annak mértéke meghaladja a bruttó kötelezettséget.

A források kapcsán közölte, hogy az Európai Unió hétéves tervezési ciklusához igazodóan, 2004-2010 között a jogosultak 109 milliárd forint értékű fejlesztési támogatást fogadtak, amelyből 78 milliárdhoz jutottak a szakképző, 31 milliárdhoz pedig a felsőoktatási intézmények.

A fejlesztési támogatás komoly problémájának nevezte, hogy annak megoszlása rendkívül egyenlőtlen. Megjegyezte, hogy a fejlesztési támogatásoknak nem alakult ki olyan információs rendszere, amelyek alapján értékelni lehet, hogy azok mennyire járultak hozzá a szakképzés színvonalának javításához.

    

Fidesz: egyre alacsonyabb tudásszintű gyerekek kerülnek a szakképzésbe

Herman István Ervin (Fidesz) azt mondta, hogy az iskolaszerkezet sok esetben nem fedte le a munkaerőpiac által elvárt területeket. Hangsúlyozta, hogy a középfokú szakképzésbe egyre kevesebb és egyre alacsonyabb tudásszintű gyerek kerül. Megállapította azt is, hogy a munkaerőpiac és az iskolarendszer aszimmetriája miatt sok esetben a "jövő munkanélkülijeit" képezték.

A politikus viszont úgy látta, hogy jelenleg jó úton haladnak a duális képzés kiterjesztésében.

A törvénytervezet változásai közül kiemelte, hogy a szakképzési hozzájárulásból finanszírozható tevékenységek köre kiszélesedik. A javaslat hangsúlyt helyez a bürokrácia csökkentésére is, mert a tervek szerint kevesebb adminisztrációval jár majd a hozzájárulás teljesítése - tette hozzá.

Végül reményének adott hangot, hogy a változások pozitív hatással lesznek a magyar szakképzésre.

A nyelvoktatás visszaszorulásától tart az MSZP

Sós Tamás (MSZP) azt mondta: mivel a jogszabály alapján a munkáltatóknak januártól nem lesz lehetőségük a szakképzési hozzájárulás bizonyos részét munkavállalóik nyelvi képzésére fordítani, visszalépés várható a nyelvoktatás területén. Ezt azért is hibás lépésnek tartotta, mert ez a lehetőség is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években nőtt - bár a nyugat-európai szinttől továbbra is elmarad - az idegen nyelvet legalább társalgási szinten beszélők aránya.

A szocialista politikus úgy ítélte meg: korai az új jogszabályt már január 1-jén életbe léptetni. Kifogásolta továbbá, hogy a kormány a törvényjavaslatról nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel.

 

Fidesz: a szakképzés az egyéni boldogulás előfeltétele    

Kara Ákos (Fidesz) a jó szakképzést nevezte a versenyképesség és az egyéni boldogulás előfeltételének. A képviselő kijelentette, hogy a javaslat egy egyszerű, átlátható, a korábbinál sokkal bürokratikusabb hátteret szeretne megteremteni.

A képviselő saját választókörzetéből vett példákkal azt mondta, hogy Győrben, a közoktatási rendszer felülvizsgálata után több mint ezer, a helyi hiányszakmákban tanuló fiatal számára adtak ösztöndíjat. A képviselő a pályaorientáció fontosságát a demográfiai helyzettel is indokolta.

Azok a szakképzési projektek, amelyekben számos munkahely létesült, a legkorszerűbb technológiai mellett hosszú távon tudják garantálni a foglalkoztatottságot - tette hozzá.

Jobbik: először a szakképzési törvényt kellett volna a Ház elé terjeszteni

Ferenczi Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a kormánynak előbb a szakképzési törvényt kellett volna benyújtania és csak utána kellett volna a Ház elé terjeszteni a szakképzési hozzájárulásról szóló jogszabályt.

Egyetértett azzal, hogy Magyarországra egy rendkívül torz foglalkoztatási szint jellemző és sajnálatosnak nevezte, hogy a fiatalok egy jelentős részének nincsen megfelelő képzettsége.

A képviselő torznak, bonyolultnak és drágának tartotta a képzési rendszert. Hozzátette, hogy a szakmunkás-bizonyítványok értéke pedig devalválódott, mert csak a gyengébb képességű tanulók választják ezt a képzési formát. Felhívta a figyelmet, hogy eközben nő a diplomás munkanélküliek száma.

    

Fidesz: a társaságokat ösztökélni kell a szerződéskötésre

Ékes József (Fidesz) azt mondta, hogy egy nagyobb cégnek elemi érdeke, hogy saját dolgozóit képezze és erre forrást is fordítson. A képviselő kijelentette, hogy a gazdasági társaságokat ösztökélni kell a szerződéskötésre, mert az biztosítja, hogy jól képzett szakemberekhez jutnak majd.

A politikus leszögezte, hogy az eddigi rendszer viszont "hihetetlenül rossz volt".

Az elnöklő Jakab István ezt követően lezárta az általános vitát.