Budapest, 2010. május 14., péntek (MTI) - Pitti Zoltán szerint az adórendszer addig nem tud hatékony eszközként működni, amíg a célok nem láthatóak. A volt APEH elnök azt is hangsúlyozta: nem tartja ugyan valószínűnek, hogy az adózásban nagyobb léptékű változtatásokra nyílik lehetőség, ám ha igen, azokat a lehető legjobban kellene "becélozni".

A Corvinus Egyetem tudományos kutatója szerint mindenekelőtt tisztázni kellene a társadalom jövőképét. "1990-ben a szociális piacgazdaságtól indultunk el, ma pedig már nyíltan egy kapitalista modellt építünk; el kellene dönteni, hogy milyen irányba akarunk továbbhaladni" - mondta.

Fontosnak tartaná azt is, hogy húsz év tapasztalatai alapján alakuljon ki egy kiérlelt gazdaságfejlesztési stratégia, és határozzák meg a fenntartható növekedési pályára kerülés módját.

A harmadik teendő Pitti Zoltán szerint az állam feladatának, szerepének tisztázása, ma ugyanis egy "anorexiás" állam és egy mindenről gondoskodó, és mindenért felelős állam között vívódik az ország.

Hangsúlyozta: az adórendszer csak eszköz lehet; ha a célok nem világosak, az adórendszerrel nem lehet a problémákat kezelni.

Ha kinézünk Európába, mindenhol adóváltoztatási - adóemelési - terveket látunk. Svédország és Dánia akarja az adókat a legnagyobb mértékben emelni, aminek célja a jóléti rendszer biztonságának erősítése. Mi tehercsökkentésen gondolkodunk, miközben jelentős az adósságállományunk, és még mindig jelentős a költségvetés hiánya - mutatott rá.

Pitti Zoltán szerint a mikro- és kisvállalkozások terheit már az adórendszer egyszerűsítése is csökkentené. Úgy vélekedett, hogy a mostani társasági adószabályok a nagyvállalkozásokra szabottak, rengeteg adminisztrációs kötelezettséggel járnak, amit a kisvállalkozások nehezen tudnak teljesíteni. Egy egyszerűsített társasági adóbevallás testhez állóbb lenne a mikro- és kisvállalkozásokra épülő magyar gazdasági szektorban - mondta.

A nagyvállalatok esetében elsősorban a befektetési hajlandóságot kellene erősíteni, megtalálni azt a technikát, amely a megtakarításokat a befektetések felé tereli. Ilyen válságos időszakban nem felélni kell, hanem befektetni az erőforrásokat - hangsúlyozta.

A tudományos kutató úgy vélekedett, hogy a mikro- és kisvállalkozásoknak egyesülésekkel koncentrálniuk kellene erőforrásaikat, a hazai piac ugyanis nem ad annyi növekedési lehetőséget, hogy fenn tudjanak maradni, a nemzetközi piacon pedig nem versenyképesek.

A szuperbruttó eltörlésével - ez szerepel az új kormány tervei között - átláthatóbbá válna az adófizetés a kutató szerint. A szuperbruttó mögött hosszabb távon egy teheráthárítási szándék van Pitti Zoltán szerint, aminek a munkavállalók a teherviselői.

Az élőmunka terheit mindkét oldalon csökkenteni kellene - mondta -, a munkáltatókét esetleg a tb járulék csökkentésével. A munkavállalók is nagy terhet viselnek, ezért akik tudnak kimenekülnek az alkalmazotti státuszból egy lebegő, vagy szabad vállalkozási forma felé, ami nem a gazdasági teljesítményt növeli, hanem az informális gazdaságot erősíti.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) a kutató szerint csak a nem anyagigényes tevékenységet végzőket segíti, a többiek számára nem elérhetőek az előnyei.

Pitti Zoltán szerint a magyar adórendszerben számos merev, évek óta változatlan szabály van, amelyek fékezik a teljesítményt. Példaként az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 25 millió forintos és a társasági adónál a 10 százalékos kedvezményes kulcs 50 millió forintos határát említette. Ilyennek tartja a minimálbért is, amely, ha befagy, vagy lassan változik a munkavállaló nem érdekelt a teljesítmény jelentősebb emelésében. Az szja 3,4 millió forintos kedvezményi határa pedig a magasabb jövedelműek közcélra való adakozási hajlandóságát csökkenti. Ezeket az értékeket valorizálni kellene a tudományos kutató szerint.



Oszd meg a(z) Pitti: az adórendszer átalakítása előtt célokat kell meghatározni című cikket a Facebook-on, kattints >>>