Selmeczi Gabriella szerint óriási siker, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert.

A miniszterelnöki megbízott keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a hétfő esti adatok szerint 102.019-en nyilatkoztak arról, hogy a magánpénztárban maradnak, február végéig pedig még 439-en akarják fenntartani a magánpénztári tagságot; így összesen 102.458 fő, 3,2 százalék döntött a maradás mellett.

Selmeczi Gabriella közölte: a vagyonátadás, -átvétel minden forintját ellenőrizni fogják. Hozzátette: az állami rendszert választók leghamarabb április közepétől kaphatják meg a reálhozamukat. A menetrendről szólva felhívta a figyelmet: március 1-jétől kapják meg a magánnyugdíjpénztárak az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik választották az állami nyugdíjrendszert; a pénztáraknak ezt követően 45 nap alatt kell kidolgozniuk egy programot az elszámolásról, a vagyonátadás, -átvételről. 

Ezt, a menetrendről szóló dokumentumot a magánpénztáraknak el kell küldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), amely 3 napon belül jelez vissza ennek jóváhagyásáról; ezt követi a vagyonátadás, -átvétel, és annak kiszámolása, hogy a tagoknak van-e és ha igen, akkor mennyi a reálhozama - fűzte hozzá.

A nyugdíjvédelmi megbízott elmondta: ha valaki nem nyilatkozik február végig a magánpénztárnak arról, hogy milyen formában szeretné felvenni az esetleges reálhozamot, akkor a pénztár március végig nyilatkozatot küld ki az érintetteknek, amelyet kitöltve rendelkezhetnek az összegről. Ha ezzel a lehetőséggel sem élnek a pénztártagok - tette hozzá -, akkor a postás még megpróbálja nekik a pénzt kikézbesíteni, ha az sem jár sikerrel, a összeg nem vész el, bekerül az állami nyugdíjrendszerbe.

Selmeczi Gabriella megjegyezte: most dolgozik a kormányzat azon, hogy az állami nyugdíjrendszer stabil, kiszámítható legyen a jövőben; az új rendszer törvényben is preferálja majd, ha valaki plusz pénzeket, például a reálhozamát be szeretné fizetni az állami kasszába.

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha egy magánpénztár megszűnik, azt válaszolta: a tagjai szabadon dönthetnek, melyik magánnyugdíjpénztárba lépnek át. Az egyéni számlákat firtató kérdésre a miniszterelnöki megbízott úgy reagált: minden járulékfizetőnek lesz egyéni számlája az állami rendszerben a nyugdíjbiztosítónál.

Kiemelte: az átlépés határideje január 31-én lejárt, az "ajtók záródtak", az állami nyugdíjrendszerbe már nem lehet visszalépni. Ez alól két kivétel van: ha valaki időközben megrokkan, eldöntheti, visszalép-e az állami rendszerbe; ha pedig valaki özvegy lesz, akkor azt döntheti el, hogy az állami özvegyi nyugdíjat választja-e, vagy elhunyt hozzátartozója magánnyugdíjpénztárától kéri-e a juttatást.

A kormány nem számít arra, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a pénztárválasztásról szóló jogszabályokat - felelte egy kérdésre Selmeczi Gabriella. Leszögezte: a szabad választást biztosították; visszaállították az állami nyugdíjrendszer biztonságát, megvédik a nyugdíjasok kifizetéseit.

Kérdésre válaszolva aláhúzta: a PSZÁF-nak kellene megvizsgálnia, milyen költségeket vethetnek még fel a jövőben a magánnyugdíjpénztárak, mi az, amit még felszámolhatnak, mi fér bele a működési költségekbe. Megjegyezte: a hírek szerint a magánpénztárak november óta több mint 200 millió forintot költöttek el reklámkampányukra. Ha ez igaz, akkor ennyivel kevesebb pénz van már a magán-nyugdíjpénztári tagok zsebében - mondta.

A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a nyugdíjvédelmi program azért volt óriási siker, mert mindenki jól járt, illetve a közérdek hatalmas sikert aratott a magánérdek felett. Közölte: minden magyar állampolgár válláról lekerült az a teher, amit a magánnyugdíjrendszer okozott, amit az érintettek vagy adó, vagy járulék formájában fizettek. Akik az állami rendszert választották, azok a saját és a közösségi érdekeket tartották szem előtt - fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.

Felhívta a figyelmet: az átlépések során semmilyen fennakadás nem történt, sehonnan nem jött panasz arról, hogy valaki nem tudta volna leadni a magánpénztárt választó nyilatkozatát.

Az MSZP-ről szólva megjegyezte: az ellenzéki párt képtelen volt titkolni azt, hogy a magánpénztárak mögött álló milliárdos spekuláns üzletemberek érdekeit védi; kiderült az is a szocialisták reakcióiból, hogy politikai és anyagi összefonódások lehetnek az MSZP és a magánnyugdíjpénztár-tagok között.