Hatékony kamarai érdekérvényesítéssel sikerült megmenteni a hazai szakképzést, a gazdasági kamara határozott és szakmai érvekkel alátámasztott fellépésének köszönhetően módosította ugyanis az Országgyűlés azt a "salátatörvényt", amely a szakképzés területéről évi 10 milliárd forintot vont volna ki, ha végrehajtják - hangoztatta Kovács Vince, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerdán Szombathelyen.

A szakképzési törvényt az idén májusban úgy módosították, hogy egy megszorító csomag lépett volna életbe, amely drasztikusan csökkentette volna a gyakorlati képzőhelyek fenntartására elszámolható költségeket, a gyakorlati oktatók bérét, valamint a tanulói szerződéssel rendelkezők kedvezményes juttatásainak elszámolhatóságát. Mindez azt eredményezte volna, hogy tömegesen szűntek volna meg az országban a gyakorlati képzőhelyek, újabb válságba sodorva az amúgy sem fényes helyzetben lévő hazai szakképzést - fejtette ki Kovács Vince egy nyugat-dunántúli regionális kamarai fórumot követő sajtótájékoztatón.

A májusban törvényi erőre emelt jogszabályi változtatások nem voltak szakmailag alátámasztva, nem kérdezték meg azokról sem az érintetteket, sem a gazdaság szereplőit, sem a kamarákat, a szakképzésre fordítható összegeket csupán pénzügyi megfontolásokból kívánta egyharmadával csökkenteni a szaktárca, amit egy újabb módosítással sikerült megakadályozni és így nagyjából visszaállt a korábbi helyzet.

A regionális kamarai sajtótájékoztatón megoszlottak a vélemények arról, hogy nevezhető-e "kamarai sikertörténetnek" mindaz, ami történt, vagy inkább egy szomorú történet kedvező fordulatáról beszélhetnek az érintettek.

Horváth Vilmos, a soproni gazdasági és kereskedelmi kamara alelnöke szerint tarthatatlan helyzet, hogy miközben évente hetvenezer diplomát adnak ki Magyarországon, a szakképzésben végzettek száma alig éri el a tízezret. Eközben pedig a válság miatt áll a gazdaság, nem teljesülnek a tervezett adóbevételek, egy alapjaiban rossz, fiskális szemléletű gazdaságpolitika érvényesül.

Bukvai Albertné, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke arról szólt, szakítani kell azzal a hibás gyakorlattal, hogy a szakképző intézményekbe csak a leggyengébb tanulók jelentkeznek, ugyanis szavai szerint így nem lehet a válság utáni időkre felkészülni, a gazdaság jövőbeni versenyképességét biztosítani.

Miklósi Lajos, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke elmondta: Győrben az önkormányzat segítségével már sikerült elérni, hogy a városban kevesebb gimnáziumi osztály induljon és az ösztöndíjrendszer feltételeinek egyidejű javításával főként a hiányszakmákban többen jelentkezzenek szakiskolai képzésre.



Oszd meg a(z) Sikerült megmenteni a hazai szakképzést című cikket a Facebook-on, kattints >>>