A vegyipari ágazathoz tartozó szakszervezeteknél naponta több ezren - a közalkalmazottak közül feltűnően sokan - nyilatkoznak arról, hogy kényszer hatására lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe - közölte kedden a vegyipari szakszervezet (VDSZ) az MTI-vel.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint a több mint hárommillió magánpénztári tagból kedden 13 óráig 41.233 pénztártag jelezte, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kíván maradni. A VDSZ kész Strasbourghoz fordulni jogorvoslatért.

A VDSZ sajtóközleménye szerint a vegyipari szakszervezethez és a munkahelyi érdekvédőkhöz naponta összesen több ezer jogfenntartó nyilatkozat érkezik, miután a VDSZ felajánlotta, hogy ingyen helyezi ügyvédi letétbe a pontosan kitöltött és aláírt dokumentumokat, amelyeket egyébként a szervezet honlapjáról naponta 14-16 ezren töltenek le. A jogfenntartó nyilatkozat megtételét a Stabilitás Pénztárszövetség ajánlotta azoknak, "akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés mellett döntenek, azonban, ha valóban szabad választásra lenne lehetőségük, nem ezt a kényszerű döntést hozták volna meg". A nyilatkozat aláírója kijelenti, hogy a nyugdíjrendszerbe visszalépése kifejezetten a jogszabályi korlátozásra figyelemmel történt, és arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság, vagy bármely más szervezet hatályon kívül helyezné, vagy megsemmisítené a rendelkezést, jogfenntartással él, és magán-nyugdíjpénztári tagságát a jövőre nézve fenn kívánja tartani. 

Székely Tamás, a VDSZ elnöke szerint a hozzájuk fordult nyilatkozók között feltűnően sok a közszférában dolgozó, aki a kilátásba helyezett kirúgástól félve nem mer a nyugdíjpénztárban maradni, és így jelezné, hogy kényszer hatására kerül át az állami rendszerbe. Ez a nyilatkozat biztosíthatja a VDSZ szerint a magán-nyugdíjpénztári tagság folytonosságát arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság (Ab), többek között a VDSZ beadványának hatására megsemmisíti a privát rendszer átalakítására hozott törvényt. 

Az érdekvédelmi szervezet a közelmúltban az emberi méltóság, a személyes adatok és az önrendelkezési jog sérelmére hivatkozva kezdeményezte az Ab-nél az ominózus törvény hatályon kívül helyezését. Az érdekvédők erősen aggályosnak tartják egyebek mellett azt a rendelkezést, amely a magánpénztári tagot a nyugdíjbiztosítási igazgatóságon való személyes megjelenésre és nyilatkozattételre kötelezi arról, megtartja-e tagságát. 

A módszer az alapjog szükségtelen és aránytalan korlátozása, és egyértelműen mutatja, hogy a törvényalkotók célja a szabad választás befolyásolása, megnehezítése, az elrettentés és a megfélemlítés - állítja Székely. Az elnök szerint nyilvánvaló az a szándék is, hogy a pénztártagok számára az állami nyugdíjrendszerbe való automatikus visszalépés legyen az egyetlen könnyű és gyors, elfogadható megoldás. Az érdekvédők alkotmányosan aggályosnak tartják azt is, hogy alig van idő részletesen megismerni a tagságban maradás vagy az állami rendszerbe való visszalépés következményeit, s a törvény ezzel gyakorlatilag megfosztja a tagokat az önrendelkezési jogtól. 

Az elnök kijelentette, amennyiben az Ab elutasítja megszüntető kérelmüket, Strasbourghoz fordulnak jogorvoslatért. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig kell dönteniük arról, hogy a magán- vagy az állami nyugdíjrendszer tagjai kívánnak lenni a jövőben. 

Aki a magánrendszert választja, annak személyesen kell nyilatkoznia erről a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság valamelyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az ONYF-nél. A tartósan külföldön dolgozó, vagy külföldön tanuló magán-nyugdíjpénztári tagok a külképviseleteken is megtehetik nyilatkozatukat. Aki nem nyilatkozik, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek. 

Aki továbbra is a magánnyugdíjpénztár tagja marad, "kiszerződik" az állami nyugdíjpillérből: a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (decembertől nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra. A tb rendszerbe visszalépésre a jövőben kizárólag rokkantság esetén lesz lehetőségük azoknak, aki most a maradás mellett döntenek. Visszatérésükkor azonban csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt veszik figyelembe, ahogy öröklés esetén is. 

Négy pénzügyi csoport - az ING, az AXA, az AEGON, és az Allianz - a döntés megkönnyítésére közös nyugdíjpénztári tájékoztató kampányt indított, a www.tajekozodjon.com honlapon elérhető nyugdíjpénztári kalkulátor segítségével mindenki ki tudja számolni, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradás vagy az állami rendszerbe visszalépés éri meg jobban számára. Megtudhatja azt is, hogy a korábbi vegyes rendszerben mekkora lett volna a nyugdíja.

A weboldalon közzétett információk szerint a szabályozás jelenleg ismert elemei alapján a magán-nyugdíjpénztári tagok döntő többségének az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés az ésszerűbb választás. Érdemes azonban megfontolniuk a maradást a minél több szolgálati idővel rendelkező munkavállalóknak, akiknek már jelentős nyugdíjpénztári megtakarításuk halmozódott fel az egyéni számlájukon, akiknek fontos a megtakarításaik örökölhetősége, továbbá azoknak, akik bíznak abban, hogy a jogorvoslati kérelmek eredményre vezetnek, így az állam elismeri majd a magán-nyugdíjpénztári tagok szolgálati idejét is.