A személyi jövedelemadóban a béren kívüli juttatások szabályozása az Országgyűlés által 2009. június 29-én elfogadott, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvényben, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvényben foglalt módosítások következtében 2010. január 1-jétől jelentősen megváltozik. Ezzel összefüggésben a 2009. és 2010. évet érintő áthúzódó juttatások adójogi megítéléséhez a következőket kell figyelembe venni.

1. A juttatás feltételeitől, mértékétől függő adókötelezettség

Meghatározott feltételekkel és korlátozásokkal kedvezményes, a juttatót terhelő 25 százalék személyi jövedelemadó mellett 2010-től adóköteles természetbeni juttatás a 2009. december 31-éig adómentes

• üdülési csekk-juttatás vagy kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig,

• meleg étkeztetés havonta 18 ezer forintig,

• iskolai rendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig,

• helyi utazási bérlet-juttatás,

• iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig,

• munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50 százalékáig,

• munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30 százalékáig,

• foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig;

• magán-nyugdíjpénztári tagdíj- kiegészítés,

• a szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás évente a minimálbér 50 százalékáig.

A feltételeknek megfelelő, de az adott értékhatárt meghaladó rész természetbeni juttatás, amelyet 54 százalék személyi jövedelemadó és a személyi jövedelemadóval növelt érték után 27 százalék társadalombiztosítási járulék, nem biztosítási jogviszonyban történő juttatás esetében pedig a juttatás értéke után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel, belső szabályzattól függetlenül, és akkor is, ha nem minden munkavállaló részesül a juttatásban. Ez az iskolakezdési támogatás és az önkéntes pénztári, nyugdíjszolgáltató intézményi támogatások esetében jelent változást ahhoz képest, hogy a 2009. évi szabályozás ezeknél a meghaladó részt a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősítette.

A feltételeknek meg nem felelő felsorolt juttatásokra a Szja törvény 69. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontja alapján azt jelenti, ha a juttató munkáltató és minden munkavállalónak azonosan történik a juttatás, vagy a juttatás belső szabályozás alapján minősül természetbeni juttatásnak, akkor a foglalkoztatót 54 százalék személyi jövedelemadó és az adóval növelt érték után 27 százalék társadalombiztosítási járulék terheli. Ha a juttatás a 69. § valamely külön rendelkezése alapján minősül természetbeni juttatásnak, akkor a foglalkoztatót szintén 54 százalék személyi jövedelemadó és az adóval növelt érték után 27 százalék társadalombiztosítási járulék, a foglalkoztatónak nem minősülő kifizetőt, pedig 54 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék eho terheli. Egyéb esetben a juttatás adókötelezettségét a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony és a juttatás körülményei alapján kell megítélni (pl. megbízási szerződés keretében adott étkezési jegy, vagy üdülési csekk a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele).

Teljes értékben adóköteles jövedelem 2010. január 1-jétől a 2009. december 31-éig adómentes

• legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész

• művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig,

• hideg étkezési utalvány havonta 6 ezer forint értékhatárig,

• két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatása,

• nyugdíjba vonuláskor adott ajándék értékéből 15 000 forint,

• összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea,

• a tüzifa- és szénjárandóság, az ágazati áramdíjkedvezmény.

A felsorolt juttatások a 2009. évi adómentességre vonatkozó feltételekkel és mértékig 2010-től belső szabályzattól függetlenül adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek (például, ha a munkáltató legfeljebb havi 6000 forint értékben hideg étkezési utalványt, vagy legfeljebb évi három alkalommal a 2010. évi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó csekély értékű ajándékot ad), akkor is, ha nem minden munkavállaló részesül a juttatásban.

Az olyan juttatás ugyanakkor, amely a 2009-es szabályok szerinti értékhatárt meghaladja, vagy nem felel meg a feltételeknek (mint például a hideg étkezési utalvány havi 6000 forintot meghaladó része, a csekély értékű ajándék minimálbér 10 százalékát meghaladó része, vagy adott évben negyedik alkalommal történő csekély értékű ajándék-juttatás), a termék, szolgáltatás formájában juttatott vagyoni értékre vonatkozó általános szabályok szerint adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az adókötelezettséget fő szabályként a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony és a juttatás körülményei alapján kell megítélni. Munkáltató részéről történő juttatás esetén munkaviszonyos jövedelemként, vagy szabályzatba foglalva, illetve valamennyi munkavállaló számára juttatva természetbeni juttatásként lehet adóköteles.

Az előzőektől függetlenül, ha a juttató a magánszemélynek nem foglalkoztatója, az említett juttatások természetbeni juttatásként adókötelesek. Ha a juttató foglalkoztató, de a juttatás 2009-ben nála nem volt adómentes (például a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében), a juttatás személyes közreműködés ellenértékének minősül, amely nem önálló tevékenységből származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelem.

2. A juttatás időpontja és az adókötelezettségre irányadó szabályok összefüggései

Ha a juttatás tárgya szolgáltatás, és a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a jövedelem megszerzésének időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja, és a juttatást terhelő adókötelezettséget az ezen időpontban hatályos szabályok alapján kell meghatározni és teljesíteni. Ennek megfelelően pl., ha a munkáltató 2009. decemberében hideg és meleg étkezési utalványt, színházjegyet, vagy ?kultúra-utalványt? juttat, akkor is, ha annak felhasználására a 2010. évben kerül sor, a juttatásra a 2009. évi szabályok (adómentesség, értékhatárok) érvényesek, feltéve, hogy azok kiosztása 2009-ben megtörténik.

A helyi utazási bérlet esetében is a 2009. évi szabályok érvényesek, azaz a munkáltató részéről történő juttatás adómentes, feltéve, hogy a bérletek kiosztása 2009-ben megtörténik. 

Ugyanakkor a 2010. január hónapban kiosztott hideg és meleg étkezési utalványra, más utalványokra, helyi utazási bérletre ? akkor is, ha beszerzése már 2009-ben megtörtént és juttatása a 2009. december hónapra járó bér kifizetésével együtt történik ? a 2010-ben hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés egyértelműen a járulékalaphoz kötődik, ezért annak adókötelezettségét a járulékalapot eredményező bevétel megszerzési időpontja szerint kell elbírálni.

Az önkéntes pénztárba, illetve foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő munkáltatói, foglalkoztatói hozzájárulások (ide értve azok értékhatárt meghaladó részét is) több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra történő egy összegű utalására vonatkozó rendelkezés szerint a juttatónak közölnie kell az egyes hónapokra vonatkozó összegeket. A juttatás a kedvezményes értékhatár megállapítása, illetve betartása szempontjából a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónapok szerinti bevétel. A juttatónak pedig a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel kell az adót megállapítania, és előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként kell bevallania és megfizetnie. Átmeneti rendelkezés szabályozza, hogy a munkáltató által 2009-ben előre, a 2010. évre vonatkozóan átutalt munkáltatói hozzájárulás adókötelezettségét az új szabályok alapján kell meghatározni. Ennek megfelelően például

• a 2009. november hónapban 2009. december hónapra, 2010. január és február hónapokra átutalt hozzájárulásokból a december hónapra vonatkozó hozzájárulást a 2009-ben hatályos szabályok alapján, a január-február havi hozzájárulást a 2010-es szabályok alapján kell megítélni;

• a 2010. február hónapban 2009. november-december hónapokra és 2010. január hónapra átutalt hozzájárulásokból a 2009. november-december hónapra vonatkozó hozzájárulás adókötelezettségét a 2009. évi szabályok, a 2010. január hónapra vonatkozó hozzájárulást a 2010-es szabályok alapján kell meghatározni.

Az iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzés megkezdésekor hatályos szabályok alapján kell megítélni. Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy

• a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként kell figyelembe venni;

• a 2005. december 31-e után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni;

• a 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a képzési díj térítéséből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó részt kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni.

Ugyanazon képzés átvállalt díja az átmeneti, illetve a hatályos szabályok egyidejű alkalmazása céljából nem osztható meg.

Az üzemanyag-megtakarítás 2010. január 1-jétől a nem önálló tevékenység bevétele, amelyből az adóalap megállapításakor legfeljebb havi 100 ezer forint levonható. A 100 ezer forint levonási korlát az adott havi futásteljesítménytől függetlenül kizárólag az adott hónapban kifizetett ? de a kifizetést megelőzően üzemanyag-megtakarításként ténylegesen megképződött ? összegekre vonatkozik.

A 2010-et megelőző évi útnyilvántartás alapján kimutatott üzemanyag-megtakarítás 2010. január 15-éig történő kifizetése esetén a 2009. december 31-én hatályos szabályok alapján kell eljárni, amely szerint az üzemanyag-megtakarítást a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Minden egyéb esetben a 2010. január 1-jén és azt követően kifizetett üzemanyag-megtakarítás a magánszemély bevétele, függetlenül attól, hogy megállapítása milyen időszakra vonatkozó útnyilvántartás adatai alapján történt.

A munkáltatói lakáscélú támogatás (elengedett kölcsön) 2010-től öt évente öt millió forint összegben adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Átmeneti rendelkezés alapján a 2010. január 1-jét megelőzően folyósított támogatás, elengedett kölcsön összege nem számít bele az 5 milliós keretbe, tehát az 5 év számítása minden esetben 2010-től indul újra.