A társadalombiztosítás fedezeti rendszerében az év elejétől változott az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási konstrukciója és a rokkantnyugdíj finanszírozása. Cikkünkben a legfontosabb módosításokat, s a jogalkalmazást segítő pontosító jellegű szabályozásokat foglaltuk össze.

Az év elejétől bekövetkező változások közül a biztosítottak körét érintő módosítások szerint a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői 2008. január 1-jétől munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján válhatnak biztosítottá, választott tisztségviselőként már nem. Ez a változás 2007. szeptember 1-jétől feloldja a vezető tisztségviselői feladatkör munkaviszonyban történő ellátásának tilalmát és rendezi a biztosítási jogviszonyt. A járulékfizetési kötelezettséget egyébként az e jogviszonyokra vonatkozó általános szabályok szerint kell teljesíteni: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a vezető tisztségviselő tevékenysége nem önálló tevékenységnek minősül, ezért a 10 százalékos költséghányad a megbízásban történő feladatellátás esetében nem alkalmazható. 

Új szereplő: a szövetkezet vezető tisztségviselője 

A választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályozásokban történt változtatások azokat a magyar állampolgárokat érintik, akik olyan nemzetközi szerv tisztségviselői, amelynek saját szociális biztonsági rendszere van (például ENSZ, OECD). Eszerint a jövőben a kötelező biztosításból ? többek között ? kizárják a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztségviselőjét (alkalmazottját) és a vele közös háztartásban élő családtagjait (házastárs, gyermek), feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
 
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre kibővül 

Az új szabályozás szerint bővül az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre. A módosítás következtében a jövőben a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy, valamint a 40 százalékos mértékben egészségkárosodást szenvedett személy ? feltéve, hogy rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával ? is a jogosultak körébe tartozik. A módosítás alapján egyértelművé válik, hogy csak a Magyarországon működő oktatási intézmények tanulói/hallgatói jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. (A külföldi egyetemen, főiskolán hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgároknál az egyéb feltételek fennállása esetén beléphet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.) Törvényben rögzítették, hogy a tanulók, illetve hallgatók a jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is. 

Mivel az egészségügyi szolgáltatóknál ellenőrzik az igénybe vevő személy jogosultságát, ezért a társadalombiztosítási és szociális ellátást folyósító szervek, valamint egyéb szervek (pl. felsőoktatási intézmény, büntetés-végrehajtási intézet) számára az OEP-pel szembeni adatszolgáltatási kötelezettséget a jövőben törvény írja elő. Eszerint a biztosítottnak, illetve az egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosultaknak legkésőbb a bejelentést követő napon vagy az érintettek kérésére munkanapon belül a bejelentésről igazolást kell kiadni. Az egészségbiztosítási szerv a bejelentés, illetve az igazolás kiállításának elmulasztását 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. 

Amennyiben viszont az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor valamilyen ok miatt nem szerepel a jogosultak nyilvántartásában, akkor az új szabályozás értelmében lehetősége van arra, hogy saját maga tisztázhassa a jogviszonyát az egészségbiztosítási szervnél. Tehát nem az adóhatóságnál kell az egyeztetést kezdeményezni. Ilyen esetben, a jogviszony tisztázásáig az érintett személy egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepel a rendszerben. Az egészségbiztosítási szerv ugyanakkor a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése miatt az adatokat azonnal továbbítja az adóshatóságnak. 

Fontos megjegyezni azonban, hogy azok az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók, akik 2007. december 31-ig bejelentették a járulékfizetési kötelezettségüket az APEH-nek, a 2008. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan e kötelezettséggel összefüggésben nem büntethetőek. Azaz az adóhatóság utólag nem kötelezheti mulasztási bírság, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. A minimálbér kétszerese és egyéb járulékfizetési kötelezettséget érintő változások. A törvény módosított szövegébe a minimum járulékalap helyett a jogszabályban minimálbér kétszerese szövegrész került. A minimálbér a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (röviden: Tbj.) szerint a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér legkisebb összege, vagyis 2008. január 1-jétől 69 ezer forint. 

Ez a változás azt eredményezi, hogy az, aki eddig a minimum járulékalap után fizette a járulékot, annak 2008. januárjára a minimálbér kétszerese, azaz a 2007. december 1-jén érvényes 65 500 forint kétszerese után kell járulékot fizetnie. Ha viszont a tényleges járulékalapot képező jövedelem ezt az összeget meghaladja, a járulékokat természetesen a magasabb összeg után kell megfizetni. Ugyanakkor az eddigi szabályokkal egyező módon lehetőség van arra is, hogy bejelentés esetén a minimálbér kétszeresét el nem érő járulékalap után fizessenek járulékot. 

A jövőben azonban járulékalapot képező jövedelemnek kell tekintetni a hallgatói munkadíjat is. Viszont nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, valamint a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), és a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.
A járulékokat a jövőben csak a kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelemmel összefüggésben kell megfizetni, a jogszabály vonatkozó részeiből ugyanis hatályon kívül helyezték az ?elszámolt? szövegrészt. Ez a módosítás a likviditási problémákkal küzdő munkáltatók számára azt jelenti, hogy a nem vitatott, a könyvelésben elszámolt, de ténylegesen nem kifizetett (pl. munkabérrel kapcsolatos) járulékfizetési kötelezettséget az elszámoláskor még nem, csak a tényleges kifizetéskor kell teljesíteni. 

A járulékmértékek és járulékfizetési fedezethatár 

A járulékok Egészségbiztosítási illetve Nyugdíjbiztosítási Alapok közötti megosztására vonatkozó változás nem jelent járulékos tehernövekedést a foglalkoztató, illetve a biztosított számára (kivéve a saját jogú nyugdíjasokat).
Az új szabályozás szerint a foglalkoztató a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (röviden: Tny.tv) szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatás után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével ? a társadalombiztosítási járulékon felül ? korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették. A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 2008-ban 3,25 százalék. 

A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, magánnyugdíj pénztártag esetében 1,5 százalék. A januártól érvényes változások alapján a jövőben biztosítják a magánnyugdíj pénztári tagságot azoknak is, akik nem minősülnek biztosítottnak, de kötelezően nyugdíjjárulékot fizetnek, pl. gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülnek. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magánnyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulékot e személyeknek is legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetniük. 

Járulékfizetés felső határa 

A járulékfizetési felső határ éves szinten 2008-ban 7 137 000 forint, naptári naponként 19 500 forint.
Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, balesetei táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. 

A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a gyes, gyed, gyet, ápolási díj, munka-rehabilitációs díj, segély, támogatás után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalékra csökken, amiből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék. 

A biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők egészségügyi járuléka 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a tbj .39. §. (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4350 forint (napi összege 145 forint). A jelenleg 9 százalékban meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulék fix összegben történő meghatározása jelentősen befolyásolja a fizetési kötelezettséget. A kiegészítő tevékenységét folytató társas vállalkozónak a jövőben már csak a nyugdíjjárulék alapja a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. Amennyiben a tag a társaság tevékenységében tagi jogviszonyban személyesen közreműködik, akkor a társaságnak havonta a 4350 forint összegben meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében is csak a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alakulása függ majd attól, hogy az egyéni vállalkozó realizál-e vállalkozói kivétet vagy sem.
Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó számára is azt jelenti ez a módosítás, hogy az eva alap 10 százaléka után csak a nyugdíjjárulékot kell fizetnie, és ettől független a havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség. 

Járulékfizetés többes jogviszony egyidejű fennállása esetén 

Amennyiben a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot. A jogszabály január 1-jétől a közép, illetőleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személyre vonatkozó utalást már nem tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy tanuló foglalkoztatása során a járulékalapot képező jövedelemből az általános szabályok szerint a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is le kell vonni a foglalkoztatónak. A nyugdíjjárulékot e személyeknek is legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. 

Másodfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó változások
 
Az úgynevezett másodfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó egyes rendelkezések is megváltoznak. A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. Ez egy evás egyéni vállalkozó esetében az Eva törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó esetében pedig az átalányadó alapját képező jövedelem, ha az ? átalányadózónak nem minősülő ? egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép-vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell vonni.
Változás a szabályozásban, hogy a korábbi gyakorlattal szemben most már az evás egyéni vállalkozó, aki év közben válik főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá, lehetősége van arra, hogy a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében a jogszabályban meghatározott járulékalaptól eltérő magasabb összeg után vállalja a járulékok megfizetését. 

Átmeneti szabály 

Átmeneti szabályozásként él, hogy a módosító rendelkezéseket a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2008. január 15-ig megszerzett, 2008. decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a 2007. december 31-éig hatályos rendelkezésekre kell alkalmazni.




Oszd meg a(z) Tb-változások: egészségbiztosítási alap és rokkantnyugdíj című cikket a Facebook-on, kattints >>>