Aláírásgyűjtés indult, hogy 20 napról 30-ra emelkedjen az évi alapszabadság. A kezdeményező szerint ez így lenne igazságos a fiatalokkal szemben. A munkáltatók szerint jelen gazdasági helyzetben elképzelhetetlen, hogy kevesebbet dolgozzunk, írja a Népszabadság.

 

"Több szabadság, hosszabb élet" - ezzel a jelszóval kampányolunk, mert a kezdeményezés fő célja, hogy az emberek egészségesebbek legyenek - mondja Bíró Zoltán, aki több mint két hete gyűjti az aláírásokat, keresi a támogatókat az interneten és a munkahelyeken. Célja, hogy április 22., a Föld napja legyen munkaszüneti nap, a másik pedig, hogy az éves alapszabadsága mindenkinek 30 nap legyen, függetlenül attól, hogy hány éves. Mint ismert, a népi kezdeményezéseket június közepén hagyta jóvá az Országos Választási Bizottság. Ha sikerül összegyűjteni a következő hét hét alatt ötvenezer aláírást, az Országgyűlésnek napirendre kell tűznie a kérdéseket.

Bíró Zoltán, aki egyébként csoportvezetőként dolgozik, azt kifogásolja, hogy Magyarországon minél fiatalabb egy munkavállaló, annál kevesebb szabadság jár neki. Úgy véli, ez diszkriminatív, mert életkor alapján tesz különbséget az emberek között, hisz Magyarországon a 44 évesnél fiatalabb férfiak között is sokkal több a szenvedélybeteg és magasabb a halálozás, mint Nyugat-Európában. Ha lenne idejük pihenni, regenerálódni, akkor ez megváltozhatna - állítja.

A mostani szabályok szerint 25 éves kor alatt 20 szabadnap jár egy munkavállalónak, ehhez háromévente jön egy plusz szabadnap. A következő határ a 31 éves kor, azután kétévente jár egy újabb pihenőnap, 45 év felett nem nő tovább a szabadnapok száma, 30 a maximum, amihez persze jönnek még a gyerekek után járó pluszok és a fizetett ünnepek.

Bíró Zoltán szerint a magyar fiatalok sokkal többet dolgoznak nyugat-európai társaiknál. Az a felvetés, miszerint sok más uniós országban is 20 nap az alapszabadság, például Belgiumban, Csehországban, Németországban, Olaszországban vagy Hollandiában, szerinte azért nem állja meg a helyét, mert "ezekben az országokban kevesebb a heti munkaórák száma". 

Az uniós országokban valóban a 20 nap a legalacsonyabb alapszabadság, a 27 tagország többségében, 18-ban így van. A fizetett ünnepek hozzáadása árnyalja a képet. Szlovákiában például 14 ilyen szabadnap van, Romániában 7, Magyarországon 10. Ha a két adatot összeadjuk, 30 szabadnappal a középmezőnyben helyezkedünk el.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint ha a hatékonyság nőne, akkor csökkenhetne a munkaidőalap, de semmiképpen sem tíz munkanappal. Szerinte, ha változtatni akarunk a szabadságok rendjén, akkor azt a rendkívüli szabadságok, a túlórák, a betegszabadság és táppénzrendszer elemzését követően lehet megtenni. Minden plusz, munkavégzés nélküli szabad perc biztosítása teljesítmény nélküli bérkiáramlást eredményezne - hangsúlyozza. 

Bizonyos szektorokban valóban egyre többet dolgoznak az emberek. A szolgáltató ágazatban például mind nagyobb az igény a hosszabb nyitva tartásra, ami túlmunkával jár - mondja Fürjész Beáta, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének szekcióvezetője. Hozzáteszi: a jelenleginél hatékonyabb munkaszervezés nélkül nehéz helyzetbe kerülnének a cégek a hosszabb szabadságokkal. "A távollévő kollégákat érdemben kell pótolni, ez pedig itthon még mindig nehézkesen megy" - állítja.