A magyar felsőoktatás rendszere jelentős torzulásokat szenvedett el
az előző két kormányzati ciklus alatt. A korrekció nem tűrt halasztást.
Az új felsőoktatási törvény koncepciójának tervezete elkészült, amelyet
országos szakmai vitára bocsátunk, várva minden jobbító szándékú
észrevételt.
Az új felsőoktatási törvény koncepciója a kormány Nemzeti együttműködési programjával összhangban van, egységes és értékelvű. Célja
a magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi
viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása és
az intézményrendszer gazdaságos működtetése. A megjelölt célok
eléréséhez szükség van a felsőoktatási intézmények szervezetének,
működésének, a felsőoktatás finanszírozásának, gazdálkodásának
felülvizsgálatára, elengedhetetlen a képzési szerkezet, ezen belül a
pedagógusképzés átalakítása.
A felsőoktatásnak ? küldetésének megfelelően ? olyan kiművelt,
elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiséget kell nevelnie, amely
értelmiségi réteg tudásával a nemzet szellemi és gazdasági fejlődését
segíti elő.
Az Oktatásért Felelős Államtitkárság a felsoroltakon túl fontosnak
tartja, hogy egy-egy régió felsőoktatási intézményének megtartásával,
megerősítésével növelje az adott vidék munkahelyteremtő és
népességmegtartó erejét, biztosítsa gazdasági és kulturális fejlődését.
A törvény a középfokra épülő képzési formák működésének jogi
kereteit határozza meg, különös tekintettel ezek kitüntetett szerepére
közös örökségünk, a magyar és az egyetemes kultúra és tudomány
értékeinek átadása és megújítása terén
A felsőoktatás küldetése és legfőbb feladata a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének megalapozása az alábbi feladatokon keresztül:
- olyan szakemberek képzése, akik saját munkájuk révén képesek a
természetről és a társadalomról az elmúlt évtizedekben összegyűjtött
tudásanyag és ismereteink gyarapítására, továbbadására, a fejlődés
előmozdítására;
- felelős, környezettudatos értelmiség nevelése;
- a szellemi alkotómunkához szükséges készségek és ismeretek, képességek elsajátíttatása;
- gyakorlati tudással rendelkező, konkrét problémákat megoldani képes,
naprakész, minőségi tudással rendelkező szakemberek képzése;
- a tudomány művelése;
- a kulturális, tudományos, sport és műszaki innováció szolgálata;
- felkészítés a hivatásra és a választott munkakörök betöltésére;
- az oktatás és kutatás szabadsága, a tanuláshoz való jog, mint
alkotmányos alapelvek megvalósításához szükséges feltételek biztosítása.
Kitüntetett feladata a jövő nemzedék nevelésére-oktatására hivatott pedagógusok képzése.
Az új törvény szakít a jelenleg hatályos szabályozás piaci
és értéksemleges szemléletével, megteremti a nemzeti fejlődés
szolgálatába állított felsőoktatási rendszer és a felsőoktatási
intézmények működésének alapvető szabályait.
Az új értékelvű szabályozás egyértelművé teszi: a közérdek elsőbbséget élvez az egyéni érdekekkel szemben. A törvény biztosítja az állam számára a szerepvállalásával arányos jogosítványokat. Egyensúlyt teremt a felsőoktatási intézmény autonómiája és a központi szabályozás között.
Az intézményi autonómia ? törvényi korlátok között ? érvényesül az
intézmény gazdálkodásában, de e szabadság nem terjed ki a minőségi
követelmények meghatározására és ellenőrzésére.
Az új felsőoktatási törvény markánsan elkülöníti, de
egyenértékűnek tekinti az elméleti és a gyakorlati szakemberképzés
rendszerét. (Az utóbbi társadalmi, anyagi elismertségének növelésére törekszik.)
A pedagógusképzés átalakításával az oktatásirányítás jelentős lépést tesz a pálya presztízsének növelése érdekében.
A korábbi gyakorlattal ellentétben az új oktatásirányítás
valós egyeztetésre törekszik. A kormány ígéretével, valamint a
részvételi törvény tervezetével összhangban a kötelező szakmai
egyeztetésen túl, a minisztérium honlapján egyfajta nemzeti konzultáció
indul el. A vitairatként szolgáló koncepció a jobbító javaslatokat
befogadja, az egyeztetés lezárását követően készül el az Országgyűlés
elé kerülő törvénytervezet.
A felsőoktatási értékrendet tükröző alapelvek mellett az alábbi konkrét változások szándékát fogalmazza meg a koncepció.
A törvény műfaji változása:
a részletekbe menően szabályozó, esetenként túlszabályozó törvény és rendeletek helyett
az alapkérdések keretjellegű
szabályozása a törvényben és a végrehajtást segítő (kormány és
miniszteri) rendeletek (20-25 jogszabály)
Hallgatókat érintő változások:
felvételi rendszerben emeltszintű érettségi és gyakorlati, alkalmassági vizsgák
tanulmányi, kollégiumi, szociális témakörökben erős hallgatói jogosultságok
a szenátusban 15 százalékos képviselet
nulladik évfolyami felkészítés lehetősége
Képzési rendszerben:
alapvető változás a tanárképzésben
5+1-es méretű osztatlan, kétszakos képzés, mesterszintű kimenettel
(M.Ed.); egy éves iskolai gyakorlat módszertani felkészítés erősítése,
azonos arányú szaktárgyi és tanári felkészítés
alapképzésben elméleti és gyakorlati jellegű képzések megkülönböztetése
rugalmasság, átjárhatóság a többciklusú képzésben
az osztatlan képzések lehetőségének bővítése
a doktori képzés pre és posztdoktori ösztöndíjai
tehetséggondozás egységes rendszere, a menttor programtól a szakkollégiumokig
Minőség növelése:
egyetemi tanárok esetében szabályozott habilitációs eljárás
a kiválóságot jelző kutató intézményi, kari, intézeti címek és ezzel együtt járó kiemelt támogatás
az oktatói előmenetelben a minősített gyakorlat elismerése
Finanszírozás, gazdálkodás:
a jelenlegi képzési: tudományos és fenntartói normatívák 50-25-25 százalékos megosztása helyett
fenntartói: képzési és tudományos 70-15-15 százalékos megosztás
a kiválóság elismerésének elkülönített forrása
a hallgatói támogatás értékőrzése, diákhitel
gazdasági tanácsok megszűnése és átalakulása, integrálódása a belső gazdaságirányításban
a vagyongazdálkodás új rendje a fenntartó és a fejlesztési tárca között
a támogatás biztonságával együtt az intézmény támogatott felvételi keretszámok stabilizálása
a gazdálkodás felelőssége belső ellenőrzés, monitoring, kockázatelemzés, továbbá a költségvetési felügyelők rendszerével
Az intézményi szervezet kialakításában az autonómia biztosítása a kari alapstruktúra erősítésével.
Új tézisek a felsőoktatási törvény koncepciójában
A felsőoktatás közszolgálat, mely a képzettségi szintnek az
állampolgárok széles körét érintő emelésével a jelen és a jövő
nemzedékeinek az érdekeit szolgálja.
A felsőoktatás minden területén ? oktatás, kutatás, intézményi
irányítás ?kiemelt szerepet kap a minőség. E cél érdekében meghatároztuk
az oktatók besorolásának kritériumait. Az intézményektől független
szervezet őrködik a minőségi követelmények betartása felett.
A felsőoktatási intézmények autonómiát élveznek az oktatás
tartalmának és mikéntjének, kutatásaik tárgyának és módszerének
megválasztásában, valamint vezetőik kiválasztásában. A
pedagógusképzésnek viszont a központilag szabályozott közoktatási
rendszer a ?megrendelője?, ezért a pedagógusképzésben erőteljesebben
érvényesül az állam szabályozó szerepe.
A hatáskörök ott vannak, ahol a megoldandó problémák fellépnek.
Világosan elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák feladatai. Az
egyetem egyszerre oktatási intézmény és a nemzetközi versenyben helyt
állni képes tudományos műhely. A főiskolák elsődleges feladata a
felkészítés a gyakorlati munkára.
A felsőoktatásban egyszerre találjuk meg a Bolognai Charta
ajánlásait követő kétszintű (osztott) és a korábbi, egyetemi egyszintű
(osztatlan) képzést. A 2006-ban általános érvénnyel bevezetett
többciklusú felsőoktatási rendszer felülvizsgálandó.
Szabályozott keretekben biztosított lesz a képzések közötti átjárhatóság.
A pedagógusképzés osztatlan formában történik, szabályozása tekintetében az állam szerepe meghatározó.
Az egyetemi és a főiskolai karok működése minőségi és mennyiségi feltételekhez kötött.
A hallgatók részvétele a felsőoktatási intézmények vezetésében kívánatos.
A felsőoktatásban is túlhangsúlyozott fővárosi részarányt az
egyetemi és főiskolai felvételi rendszer rugalmassága ellensúlyozza.
Állami támogatásban részesülnek az állami és a Magyarországon
államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények. Az alapítványi és
magán felsőoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak
állami megrendelés esetén részesülnek költségvetési támogatásban.
Az állami finanszírozást a kiszámíthatóság és az állandóság
jellemzi. 70 százalékot tesz ki az alapműködés biztosításához szükséges
feladatfinanszírozás, 30 százalék odaítélése normatív alapon történik.
A nemzetközi szinten is elismert, kimagasló kutatási tevékenységet végző egyetemek többlettámogatásban részesülnek.
Az új törvény az alapelveket rögzíti, a részleteket alacsonyabb szintű jogszabályok szabályozzák.
A Társadalmi egyeztetés tervezett menetrendje:
|
November 4.
|
A felsőoktatási törvény koncepcióját feltesszük a minisztérium honlapjára.
|
|
November 5-ig
|
A felsőoktatási intézmények megkapják a koncepciót és
felkérjük a rektorokat az intézményi vitákra és a véleményeket december
10-éig kérjük. (Az intézményi vitafórumokon a tárca vezetői szintű
képviseletét egyes esetekben tudjuk biztosítani.)
|
|
November 5-ig
|
A hallgatói testületek közül a Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciáját és a Doktoranduszok Országos
Szövetségét is felkérjük a koncepció véleményezésére (december 10-ei
határidővel és amennyiben kérik a két testületi elnökség ülésére a tárca
vezetői képviseletét biztosítjuk).
|
|
November 5-ig
|
A felsőoktatási és közoktatási szakszervezeteknek megküldjük a koncepciót.
- Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete,
- Orvosegyetemek és Kutatási Dolgozók Szakszervezete,
- Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete,
- Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete,
- Pedagógusok Szakszervezete.
|
|
November 9.
|
A Magyar Rektori Konferencia napirendjén szerepel.
|
|
November 10.
|
Felsőoktatási és Tudományos Tanács ülésének napirendjén szerepel.
|
|
November 11.
|
Országos Köznevelési Tanács ülésének napirendjén szerepel.
|
|
November 16.
|
A Közoktatás-politikai Tanács ülésének napirendjén szerepel.
|
|
November 25.
|
Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartóival történő egyeztetés.
|
|
November 26.
|
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság ülésének napirendjén szerepel.
|
|
December 2.
|
Egyeztetés az alapítványi felsőoktatási intézmények fenntartóival.
|
|
December 4.
|
A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésének napirendjén szerepel.
|
|
December 10-ig
|
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke véleményének bekérése.
|
A felsőoktatási törvény tervezetét legkésőbb november 4-én közzétesszük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján.
A hozzászólásokat, észrevételeket, javaslatokat december 10-ig várja a Minisztérium a
felsooktatas@nefmi.gov.hu elektronikus címen.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Oktatásért Felelős Államtitkárság
Oszd meg a(z) Új felsőoktatási törvény koncepciója című cikket a Facebook-on, kattints >>>
