A régiós átszervezéseket követően ismét Tóth Miklós lett október 1-jétől az APEH Zala megyei igazgatója, aki 1990 óta vezette a három éve átalakult megyei szervezetet - jelentették be az adóhatóság keddi, zalaegerszegi sajtótájékoztatóján.

Varga Lászlóné, az APEH győri székhelyű Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatóságának vezetője szerint a kormányváltást követő szervezeti átalakulás kettős célt szolgál: megőrizni a régiós, nagyobb szerveződés adta előnyöket, de egyúttal "gazdája" lenni a megyének, minél közelebb az adózókhoz.

A régiós főigazgatóság végzi a másodfokú, közvetlen szakmai és koordinációs feladatok irányítását és közvetít a központi hivatal között, alatta pedig három megyei igazgatóság működik. A hatékonyságot szolgálja, hogy a humánpolitikai ügyek, a gazdálkodás vagy a sajtókapcsolat régiós hatáskörben maradt, de a létszám változatlan, a vezetői szintek száma nem emelkedett.

A főigazgató hozzátette: az október elsejétől ismét működő megyei igazgatóságok adóügyekben teljes illetékességgel rendelkeznek a megyékben, de ellenőrzési és végrehajtási területe adott esetben a régió egészére is kiterjedhet.

Tóth Miklós, az adóhatóság régi-új Zala megyei igazgatója az MTI kérdésére elmondta: az ország egészét illetően Zala gazdasági súlya 1,5-1,8 százalékot jelent a termelőerő, a GDP, a foglalkoztatás vagy akár bevételi szempontból. Az ország gazdasági erejének mintegy 10 százalékét jelentő nyugat-dunántúli régióban egyértelműen Győr-Moson-Sopron megyéé a vezető szerep, az adózók vagy a foglalkoztatók száma szempontjából Zala a második, azonban a jövedelemtermelő erejét és a nagyvállalati súlyt illetően Vas megye mégis megelőzi.

Varga László ezt azzal egészítette ki, hogy az ország egészét tekintve meglehetősen torz a gazdasági struktúra. A vidéken is működő fővárosi központú cégek, mint például a kereskedelmi láncok vagy az üzemanyag-forgalmazók Budapesten mutatják ki jövedelmüket, holott szinte mindenütt jelen vannak az országban.