Visszaléphet a magánnyugdíjpénztári tagok egy csoportja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A magánpénztári tagok számára azért nyitották meg újra a tb rendszerbe való visszalépés lehetőségét, mert a válság alaposan megnyirbálta a magyar nyugdíjkasszák vagyonát.

A magánnyugdíjpénztári tagok egy része számára az Országgyűlés által 2009. június 29-én elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy 2009. december 31-ig visszaléphessen a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerbe

A lehetőség azon pénztártagok számára nyílik meg, akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket, és önként (nem pályakezdőként) váltak magánnyugdíjpénztári taggá. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a pénztári szolgáltatás mellett már tb (öregségi) nyugellátásban részesülő (volt) pénztártagok 2009 végéig szintén kérhessék tb-nyugellátásuk összegének módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával.

A nyugellátásban még nem részesülő pénztártagoknak a PSZÁF tájékoztatója szerint azon magánkasszánál kell bejelenteniük visszalépési szándékukat, amelyikben tagsági jogviszonyuk van. Az e tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell alkalmazni.

A már tb-nyugellátásban részesülő pénztártagok, akiknek a saját jogú öregségi nyugellátása ma 75 százalékos, kérhetik a nyugellátás teljes, 100 százalékos mértékű megállapítását. Az erről szóló kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtaniuk, amelynél nyugdíjszolgáltatást kaptak, amelyben tagok. A pénztárnak a kérelmet a beérkezéstől számított 8 napon belül meg kell vizsgálnia.

Ha a kérelmező már részesült magánnyugdíjpénztári (egyösszegű) nyugdíjszolgáltatásban, annak összegét a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül vissza kell fizetnie magánnyugdíjpénztárának (vagy ha az már jogutód nélkül megszűnt, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek). A pénztárnak ezután, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül át kell utalnia az összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az átutalt összeg beérkezését követő hónap utolsó napjáig intézkedik a nyugellátás összegének a megállapítás időpontjára visszamenőleges, az időközben végrehajtott nyugdíjemelések figyelembevételével történő módosításáról.

Ha tehát egy pénztártag a visszalépés mellett dönt, vagy a (volt) pénztártag megállapított nyugellátása módosítását kéri, erre vonatkozó kérelmét legkésőbb 2009. december 31-ig dokumentált módon - például tértivevényes levélben - el kell juttatnia (postára kell adnia) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz, ahol (utoljára) tag volt.

A nyugellátás módosítására irányuló kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől a tag egyösszegű nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja.

A határidő lejártát követően kezdeményezett kérelmek teljesítésére sem pénztáraknak, sem a felügyeletnek, vagy bármely egyéb szervnek semmilyen körülmények között nincs módja - figyelmeztet a PSZÁF.

A felügyelet valamennyi érintettet 2009. szeptember 30-ig tértivevénnyel ellátott levélben értesíti a tudnivalókról. A jelenlegi pénztártagok tájékoztatást kapnak a magánnyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, s kockázatairól is, a már tb-nyugellátásban részesülő (volt) pénztártagok pedig információt a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról.

Alaposan helyben hagyta a válság a nyugdíjkasszák vagyonát

A magánpénztári tagok számára azért nyitották meg újra a tb rendszerbe való visszalépés lehetőségét, mert a pénzügyi válság - akárcsak a világ más országaiban - alaposan megnyirbálta a magyar nyugdíjkasszák vagyonát. A magánnyugdíjpénztárak esetében a múlt évi, mintegy 422 milliárd forintos befektetési veszteség lenullázta az előző években elért befektetési nyereséget, tízéves reálhozamuk így mínusz 0,73 százalék. Az idei első negyedévben 62,9 milliárd forint volt a befektetési veszteség, a második negyedévi adatok a kasszák szerint már kedvezőbbek lesznek.

A veszteségek hosszabb távon kiegyenlítődnek majd, a nyugdíjkorhatárhoz közel állóknak azonban ezt már nincs idejük kivárni. Ráadásul, a szabályozás is rontotta helyzetüket a tisztán tb nyugdíjban részesülőkhöz képest, bár az utóbbi időben faragtak az előnyökből (például: a nyugdíjszámítás megváltoztatása, a 13. havi nyugdíj felfüggesztése).

A magánnyugdíjpénztári tagság legnagyobb vonzereje az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár március végén készített felmérése szerint, hogy a megtakarítás személyhez köthető és örökölhető.

A megkérdezett több mint 800 pénztártag 84 százaléka valószínűsítette, hogy az idősebb pénztártagok megérzik majd a jelenlegi válság hatását nyugdíjba menetelkor. A tagok várakozása szerint a fiatalabb generáció esetében jobb a helyzet, bár esetükben sem múlik el nyom nélkül a válság.

A pénztártagok túlnyomó többsége a felmérés szerint még akkor sem élne a tb rendszerbe való visszalépés lehetőségével, ha ezt megtehetné. Kérdés, hogy milyen volt a megkérdezettek korosztályi összetétele; a magánpénztári tagok zöme a fiatalabb korosztályhoz tartozik.

Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója júniusi sajtótájékoztatóján azt javasolta: amennyiben a parlament megnyitja az 52 évesnél idősebb magánnyugdíjpénztári tagok részére az állami biztosítóba való visszalépés lehetőségét, akkor az 57 év felettiek ezt feltétlenül tegyék meg.



Oszd meg a(z) Veszteségesek a magánnyudíjpánztárak - visszaléphetünk az állami biztosítóba! című cikket a Facebook-on, kattints >>>